15 évesen kezdte el épülettervezői tanulmányait egy építészeti cégnél Luganóban. A Milánói Poltecnicóban, majd az Istituto Universitario di Architettura di Venezia, IUAV intézetében (Olaszország) tanult tovább; későbbi tanulóévei alatt olyan építész-nagyságokkal került kapcsolatba, mint Carlo Scarpa, Le Corbusier, Louis Kahn és Luigi Snozzi. Botta a román építészet csodálója.
Gyakran dolgozik masszív építőanyagokkal; természetes kövekkel, téglával vagy betonnal. 1985-ben elnyerte az Architekturpreis Beton-díjat Zürichben. Racionális stílusa szigorúan geometrikus, egyszerű formanyelvből, fény-árnyékokból áll össze. Ebben a kombinációban a gyakran nagyon masszív épülettestek is könnyednek és elegánsnak tűnnek. Félreismerhetetlen művei megtervezésénél mindig ugyanazokat az elemeket használja, kimeríthetetlenül nagy formaspektrumból.
Sok műve hazájában, a svájci Ticino kantonban található, de a világ minden táján tevékenykedik.
Bottát 1983-ban a Lusanne-i Főiskola tiszteletbeli professzori címmel tüntette ki és a Német Építészek Szövetségének (Bund Deutscher Architekten) tiszteletbeli tagjává választották. Jelentős szerepe volt a svájci olasz egyetem építészeti fakultásának (Accademia di Architettura di Mendrisio) megalapításában, ahol Bruno Reichlin, Aurelio Galfetti mellett épülettervezést tanít.
Kitüntetései
1983: az American Institute of Architects (AIA) tiszteletbeli tagja
1983: a Lusanne-i Főiskola tiszteletbeli professzora és a Német Építészek Szövetségének (Bund Deutscher Architekten) tiszteletbeli tagja
