Mérnökcsaládból származott.[1] A budapesti Toldy Ferenc Gimnáziumba járt, ahol tanára, Faragó László szerettette meg vele a matematikát. A KöMaL pontversenyén három évben is az elsők között végzett.[1] Nagybátyja, Guman István hatására kezdett el még gyermekként érdeklődni a csillagászat iránt. 1954-ben érettségizett, és az ELTE fizikus szakára jelentkezett, de az értelmiségi származásúak számára abban az évben csak egy hely volt, ezért átirányították matematika-fizika tanárszakra. Tanárszakosként felvette a csillagászati témájú tárgyakat, és mivel 1956-ban a Csillagászati Tanszék legtöbb oktatója elhagyta az országot, Marik Miklós már 1957-ben és 1958-ban demonstrátorként tartotta a csillagászati témájú bevezető előadásokat. 1958-ban kapott matematika-fizika tanári diplomát.[1]
Oktató és ismeretterjesztő
1959-ben nevezték ki tanársegédnek a Csillagászati Tanszékre. A külföldi kutatómunkáját leszámítva lényegében ettől az időponttól haláláig egyetemi oktató volt, igen sok tárgy oktatásában vállalt szerepet. A Csillagászati Tanszék ideiglenes vezetője volt már 1988-tól, tanszékvezetői kinevezését 1991-ben kapta meg, ezt a pozíciót váratlanul bekövetkezett haláláig betöltötte.
A Bevezetés a csillagászatba című választható tárgyát nemcsak a leendő csillagászhallgatók, de sok, a téma iránt érdeklődő hallgató vette fel, rendszeresen előfordult az is, hogy más egyetemekről (pl. a Műegyetemről) hallgattak át vendéghallgatók, pedig akkoriban ennek ügyintézése komoly adminisztratív nehézségeket jelentett.
Oktatómunkáját mind az oktatási kormányzat, mind a hallgatói elismerték: a művelődési és közoktatási miniszter 1995-ben A Magyar Felsőoktatásért Emlékplakettel tüntette ki, az ELTE Természettudományi Kara pedig hallgatói javaslatra 1996-ban A Kar Kiváló Oktatója címet adományozta Marik tanár úrnak.
Magával ragadó ismeretterjesztő volt, szinte megszámlálhatatlan TIT-előadást tartott. A Csillagászati hét című, évente megrendezett népszerűsítő előadás-sorozatban állandó előadásai voltak. Televíziós műsorokban csillagászati témákban rendszeresen szerepelt.[2] Sokak esetében, akiket tanított vagy akik jártak az ismeretterjesztő előadásaira, elmondható, hogy a pályaválasztásukban Marik tanár úr pozitív hatása érzékelhető.
Tanítványai között volt Petrovay Kristóf és Erdélyi Róbert.
Kutatási területe
Fő kutatási területe az elméleti asztrofizika és a napfizika volt. A naptevékenység földi hatásaival is foglalkozott.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Emlékezete
Egykori tanítványai körében a mai napig érzékelhető hatása, még ma is mesélnek róla anekdotákat. Jellegzetes, összetéveszthetetlen mondatai az egyetemi folklór részévé váltak. Sokat idézett fordulatai közül álljon itt egy: „Ha egy előadás nem jó, legalább színes legyen.” – mondta, amint elővette valamelyik színes krétát.
Tiszteletére a 28492 Marik kisbolygó viseli a nevét.
