Mangrovevaránusz

Mangrovevaránusz
Mangrovevaránusz a Nyíregyházi Állatparkban
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Alrendág: Varánuszalakúak (Varanoidea) Család: Varánuszfélék (Varanidae) Nem: Varanus Faj: V. indicus
Tudományos név
Varanus indicus (Daudin, 1802)[1]
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mangrovevaránusz témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mangrovevaránusz témájú médiaállományokat és Mangrovevaránusz témájú kategóriát.

A mangrovevaránusz (Varanus indicus) a hüllők (Reptilia) osztályába, a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria) alrendjébe és a varánuszfélék (Varanidae) családjához tartozó, ausztráliai és nyugat-óceániai elterjedésű állatfaj. Számos más néven is ismerik, mint a Mangrove Monitor, Mangrove Goanna, vagy Western Pacific monitor lizard.

Elterjedése

Egyike annak a két varánusz-fajnak (a Varanus semiremex mellett), amelyek sókiválasztó mirigyük révén képesek megszabadulni a tengervíz fölös sójától és így tengeri környezetben is élni.^[2] Ennek köszönhetően nagy területen elterjedt Ausztrália északi része és Új-Guinea mellett a Csendes-óceán nyugati szigetvilágában (Marshall-szigetek, Karolina-szigetek, Mariana-szigetek) is. Ezen a hatalmas területen színben és nagyságban különböző változatai élnek, ezért felfedezése óta több mint 25 tudományos néven írták le. Egy olyan fajkomplexumhoz tartozik (legalábbis a következő fajokkal együtt: Varanus doreanus, Varanus spinulosus, Varanus jobiensis),^[3] amelyek között még nem teljesen tisztázott a rokonság foka.

Japánba és a Csendes-óceán egyes szigeteire az emberek telepítették be, helyenként a behurcolt patkányok irtása céljából.

Megjelenése

Maximális mérete 110–150 cm. A testhosszának a felét kitevő farka oldalról lapított, ezért jól használható az úszáshoz.

Életmódja

Ragadozó-gyűjtögető életmódot folytat, rovarokat, csigákat, halakat, madarakat, emlősöket egyaránt elfogyaszt. Egyedüli varánuszfajként képes mélytengeri környezetben is halat fogni.^[4] Kis krokodilokat is megeszik.

Szaporodása

2-12 tojást rak, amelyek 5-6 hónap alatt kelnek ki a tengerpart homokjában.

Természetvédelmi helyzete

Mivel széles körben elterjedt és számos különféle élőhelytípushoz alkalmazkodott, nem veszélyeztetett.

Jegyzetek

1. Sprackland, Robert (1997. március 1.). „Mangrove monitor lizards”. Reptiles Magazine, 48–63. o. 
2. Cota, Michael (2008. február 1.). „Varanus indicus and its Presence on the Mariana Islands: Natural Geographic Distribution vs.Introduction”. BIAWAK 2 (1), 18–28. o, Kiadó: INTERNATIONAL VARANID INTEREST GROUP. (Hozzáférés: 2008. augusztus 27.) 
3. Recommendations of the Nomenclature Committee. CITES, 1997. március 7. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 1.)
4. Traeholt, C. (1993). Notes on the feeding behaviour of the water monitor, Varanus salvator. Malay. Nat. J.46: 229-241.

Források

• Tájékoztató tábla a Nyíregyházi Állatparkban

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Varanus indicus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkek

• Varánuszfélék