Makaria (ógörögül: Μακαρία, latinul: Makaría, jelentése: "áldott", "boldogság") vagy Macaria egy ismeretlen alak az ókori görög mitológiában és vallásban, akit állítólag Hadész, az alvilág istene és királya lányaként említenek. Makaria csak egy középkori forrásban, a 10. századi bizánci Szúda enciklopédiában szerepel, amely nem tartalmaz sok információt a karakteréről és személyiségéről. Nincs saját mitológiája.
Etimológia
Az ókori görög szó, "μακαρία" jelentése "boldogság", "áldottság" vagy "áldott személy", de alternatívaként "butaságot" is jelenthet.
Szúda
Ezt a Makariát egyetlen forrás említi, a 10. századi bizánci enciklopédia, a Szúda, amely szerint ő Hadész, az alvilág királyának lánya; édesanyját nem említik. További információ nem ismert róla, mivel sem halhatatlan istennőként, sem halandó nőként nem szerepel, és azt sem erősítik meg, hogy az alvilágban élt volna az apjával.
Lehetséges kapcsolatok
Ugyanebben a Szúda bejegyzésben két másik Makaria[1] is szerepel, amelyek látszólag függetlenek Hadész lányától: egy ősi görög közmondás és Makaria (Héraklész lánya), aki feláldozta magát, hogy megmentse családját és városát. Az író szerint az ősi görög közmondás, "menj a boldogságba" azt jelentette, hogy "megsemmisülésbe mész", eufemisztikus módon (mivel a halottakat hagyományosan "áldottaknak" nevezték); ez volt a megfelelője a modern "menj a pokolba" kifejezésnek. A kifejezés közmondássá vált, és olyanokra használták, akiknek bátorsága veszélyeztette őket. Zenóbiosz, a szofista szerint ez a kifejezés valójában Makariára, Héraklész lányára vonatkozott, és eredetileg pozitív értelemben mondták azok számára, akik bátorsággal és vitézséggel áldozták fel magukat.
Források
Jegyzetek
