|
Magyar–NDK munkaerőcsere
Magyar–NDK munkaerőcsere keretében a Német Demokratikus Köztársaság fennállása alatt, jellemzően a hatvanas évek második felétől a nyolcvanas évek közepéig sok magyar fiatal élt és dolgozott a keletnémet államban szervezett formában. Ennek két formája létezett:
- 1967-ben Magyarország és az NDK államközi egyezményt kötött, aminek keretében 1967 és 1983 között több tízezer (egyes források szerint 30-40 ezer, mások szerint közel 50 ezer) magyar fiatal élt és dolgozott évekig Kelet-Németországban. Az egyezmény lehetőséget biztosított a keletnémet fiatalok magyarországi foglalkoztatására is, de ezt jóval kevesebb német vette igénybe.
- Több magyar vállalat végzett - elsősorban szerelési - munkákat az NDK-ban, amit kiküldött magyar dolgozókkal végeztetett el. Ilyen egykori vállalatok pl.: Gyár és Gépszerelő, Hőtechnika, Kipszer, Hídépítő Vállalatok voltak.
A munkaerő csere folytán tartósan kint élő magyar fiatalok közül sokan vegyes (magyar-német) házasságot kötöttek. Egy részük a kiküldetése lejárta után kitelepült Kelet-Németországba, ők mára a Németországban élő magyar diaszpóra számottevő részét (mintegy 15 ezer fő) alkotják.[1]
Jelentős számban élnek ma is így kitelepült magyarok Berlin, Drezda, Chemnitz, Erfurt körzetében.
Kortörténet
Magyarországon 1967-ben már terveztek gazdasági változtatásokat, ami később új gazdasági mechanizmus néven vált ismertté. Ennek következtében számított rá az akkori politikai vezetés, hogy a gazdaság átszervezése miatt munkaerő felesleg fog keletkezni. A rendszerváltás előtt kötelező foglalkoztatottság volt, a munkahelyek létrehozásáról az állam gondoskodott. Az NDK-ba kiküldeni tervezettek létszáma ezt a várt munkaerő feszültséget csökkentette, ez érdekeltté tette a magyar államvezetést a munkaerőcsere egyezmény megkötésében.
Az NDK a háború után erőteljes iparosítást kezdett, amihez sok, képzett munkásra volt szüksége. A szovjet típusú társadalmi berendezkedés és a két német állam közötti életszínvonalbeli különbség miatt az évek során 3,4 millió, főleg fiatal-középkorú polgár hagyta el a keletnémet államot, akik hiányoztak az ottani munkaerő piacról. Az áttelepülések megakadályozása és a szubvenciókkal támogatott belső piac védelme miatt 1961-ben felhúzták a berlini falat (Berliner Maurer) és hermetikusan lezárták a belnémet határt (egykori hivatalos keletnémet szóhasználattal antifasiszta védőfal - antifaschistische Schutzwall, nyugatnémet szóhasználattal belnémet határ - innerdeutsche Grenze). Az 1378 km összhosszúságú belső határ[2]
állandó őrzése sok élőerőt is kívánt, az erre létrehozott határőrség [3]
állománya (a rendszerváltás évében 47 ezer fő) is hiányzott a termelésből.
Az iparosítási program diktálta termelési terveket mind nehezebb volt teljesíteni, ezért érdekelt volt a kelet-német politikai vezetés abban, hogy külföldi munkaerőt hívjon be az országba. Mivel a második világháború következtében a Csehszlovákiával nem volt felhőtlen az NDK viszonya, Lengyelországgal (1965-ben) és Magyarországgal kötöttek elsőként munkaerő csere egyezményt.
A Magyarországgal kötött egyezmény 1967-ben jött létre, 1977-ben hosszabbították meg, keretében 1983-ig dolgoztak magyarok az NDK-ban. Mivel a magyar fél az időszak második felében egyre nehezebben tudta kitölteni évről évre a szükséges keretlétszámot, később az NDK más országokkal is kötött hasonló munkaerőcsere egyezményt, így kubai, lengyel, vietnami, mozambiki, angolai és más országbeli dolgozók is dolgoztak német gyárakban.
Élet és munkakörülmények az NDK-ban
Egyezményes dolgozók
A magyar kiutazások szervezését állami szervek - a Munkaügyi Minisztérium alá tartozó területileg illetékes Munkaerőgazdálkodási Hivatalok végezték. Kiutazásokra évente egyszer, szervezett formában került sor, a kint tartózkodás időtartama jellemzően 3 év volt.
A fogadó vállalatok a kint dolgozó magyaroknak az NDK polgárokéhoz hasonló szociális és munkakörülményeket biztosítottak. Szállást a fogadó gyár biztosított munkásszálláson, vagy lakásokban. A magyar kiküldötteknek rendszeres kulturális programokat, kirándulásokat szerveztek, amiket gyakran a fogadó gyár is támogatott. A kiutazás előtt és az első évben kötelező (később fakultatív) nyelvoktatás volt, évente országos nyelvi versenyeket is szerveztek. Sok helyen lehetőség volt szakmai továbbképzésre, új szakma megtanulására is, voltak, akik a munka mellett főiskolai tanulmányokat is folytattak. A továbbképzéseket és kulturális programokat a fogadó gyár munkaidő kedvezménnyel is támogatta.
A kint dolgozók jelentős és szervezett szociális és kulturális támogatottsága miatt a munkaerőcsere keretében kint dolgozók nem tekinthetők hagyományos értelemben vett vendégmunkásnak, ellentétben a Nyugat-Európában dolgozó több millió - akkori szóhasználattal - vendégmunkással, akiknél ezek a körülmények hiányoztak.
A kint élő több tízezer 18-26 év közötti fiatal életének ez egy meghatározó szakasza volt, családjuktól távol először tapasztalták meg az önállóságot. Bár kis számban előfordultak fegyelmi problémák, a legnagyobb többség sikeresen beilleszkedett az új környezetébe, egy itthonitól eltérő, feszesebb munkakultúrát sajátított el és megtanulták a német nyelvet.
Az egyezményes dolgozókat a Magyar Követség külön osztálya felügyelte, megyecsoportonként szervezett irányítás alá tartoztak.
Szerződéses dolgozók
Több magyar vállalat vállalat végzett elsősorban szerelési munkákat az NDK-ban, ami kiküldött magyar dolgozóival végeztetett el. A szerződéses dolgozók jövedelme az egyezményesekénél jellemzően nagyobb volt, szociális körülményei megfelelők voltak. Kisebb hangsúlyt kaptak a kulturális programok, mivel a kiküldő a szerződött feladat elvégzése érdekében kevesebb munkaidő kedvezményt biztosított. A jellemző átlagéletkor magasabb volt az egyezményesekénél.
Foglalkoztató vállalatok
Foglalkoztató vállalatok az NDK-ban
Az 1967-es államközi egyezmény keretében az alábbi NDK vállalatoknál dolgoztak magyarok:[4]
- Radeberg VEB Küchenmöbel Kombinat
- Dresden, VEB Arzneimittelwerk
- Dresden, VEB Mikromat
- Dresden, VEB Nagema Schokopack
- Dresden, VEB Robotron
- Dresden, VEB Robotron Messelektronik 'Otto Schön'
- Dresden, VEB STAB 'Otto Buchwitz'
- Dresden, VEB TUR 'Herman Matern'
- Dresden, VEB Pentacon Kamera und Kinowerk
- Dresden, VEB Metalleichbaukombinat Werk Niesky
- Dresden, VEB Tabakuni
- Dresden, VEB Völkerfreundsaft Druckerei
- Dresden, VEB KFZ Zubehörwerke
- Dresden, VEB Baukombinat
- Dresden, VEB Reglerwerk
- Dresden, VEB Starstromanlagenbau
- Dresden, VEB Deutsche Werkstätten Hellerau Möbelkombinat
- Radeberg, VEB Robotron Rafena Werke
- Radebeul, VEB Planeta Druckmaschinenwerk
- Radebeul, VEB Artzneimittelwerk AWD
- Ebersbach, VEB Lautex Betrieb
- Freital, VEB Edelstahlwerk
- Neustadt, VEB Fortschritt Landmasinenwerk
- Singwitz, VEB Fortschritt Landmasinenwerk
- Pirna, VEB Kunstseidenwerk
- Riesa, VEB Rohrkombinat
- Oschatz, VEB Glasseidenwerk
- Oberlichtenau, VEB Aerosol Automat
- Cottbus, VEB Schwarze Pumpe
- Schwarzheide, VEB Synthesewerk [5]
- Heidenau, VEB Maschinenfabrik
- Hohnstein-Kohlmühle, VEB Linoleumwerke
Karl Marx Stadt megye
Karl Marx Stadt mai neve Chemnitz [6]
- Karl-Marx-Stadt, VE Wohnungsbaukombinat "Wilhelm Pieck"
- Karl Marx Stadt, VEB '8. Mai'
- Karl Marx Stadt, VEB Elite Diamant
- Karl Marx Stadt, VEB Fritz-Heckert Kombinat[7]
- Karl Marx Stadt, VEB Gerätewerk
- Karl Marx Stadt, VEB Modul
- Karl Marx Stadt, VEB Spinnereimaschinenbau
- Karl Marx Stadt, VEB Starkstromanlagenbau
- Karl Marx Stadt, VEB Webstuhlbau
- Karl Marx Stadt, VEB Wema Union
- Karl Marx Stadt, VEB Wirkmaschinenbau
- Karl Marx Stadt, VEB Buchungsmaschinenwerk BUMA
- Karl Marx Stadt, VEB Strickmaschinenbau
- Karl Marx Stadt, VEB Schleifmaschinenwerk
- Karl Marx Stadt, VEB Fahrzeugelektrik
- Karl Marx Stadt, VEB Rohr- und Kaltwalzwerk
- Karl Marx Stadt, VEB Nähwirkmaschinenbau MALIMO
- Karl Marx Stadt, VEB Drahtziehmaschinenwerk
- Karl Marx Stadt, VEB Baumwollspinnerei
- Karl Marx Stadt, VEB Nahverkehr
- Limbach-Oberfrohna, VEB Renak Bremsenwerk
- Limbach-Oberfrohna, VEB Spezialnähmaschinenbau
- Lössnitztal, VEB Vliestextilien
- Freiberg/Sachsen, VEB Narva
- Brand Erbisdorf, VEB Narva
- Zwickau-Plauen, VEB Metalleichtbaukombinat
- Plauen, VEB Polygraph Druckmaschinenwerk PLAMAG
- Wohlback, VEB Halbmond Teppich
- Waldheim, VEB Sitzmöbelwerke
- Hartha, VEB ELMO Elektromotorenwerke
- Treuen, VEB Vogtländische Wachstuchfabrik
- Tannenbergsthal, VEB Vogtländische Kunstlederfabrik
- Reichenbach, VEB Transformatorenwerk
- Flöha, VEB Baumvollspinnerei
- Drebach-Venusberg, VEB Feinspinnerei
- Oederan, VEB Zwirmsrei- und Nähfadenfabrik
- Elsterberg, VEB Kunstseidenwerk
- Leipzig, VEB Baukombinat
- Leipzig, VEB Druckmascinenwerk
- Leipzig, VEB Schwermaschinenbau S.M. Kirow[8]
- Leipzig, VEB STAB
- Leipzig, VEB Buchbindereimaschinenwerk BUBIMA
- Leipzig, VEB Fernmeldewerk[9]
- Leipzig, VEB GRW Teltow
- Leipzig, VEB Wollkammerei
- Leipzig, VEB Drehmascinenkombinat DREMA
- Leipzig, VEB Buntgarnwerke
- Leipzig, VEB Kraftverkehr
- Leipzig, VEB Verlade- und Transport Anlagen VTA 'Paul Fröhlich'
- Halle, VEB Bäckereimaschienenwerke HaBäMFa
- Halle, VEB Druckhaus Freiheit
- Halle, VEB Starkstromanlagenbau
- Halle, VEB MLK Metallleichtbaukombinat
- Schkeuditz, VEB MAB Schkeuditz
- Bad Dürrenberg, VEB Leunawerke 'Walter Ulbricht'[10]
- Gölzau, VEB Orbitaplast[11]
- Rodleben, VEB Deutsches Hydrierwerk DHW
- Schkopau, VEB Buna-Werke[12]
- Wolfen, VEB Filmfabrik[13]
- Zeitz, VEB Zemag
- Bitterfeld, VEB Chemiekombinat CKB[14]
- Bitterfeld, VEB Industrie- und Kraftwerksrohrleitungsbau IKR
- Lutherstadt-Wittenberg, VEB Piesteritz Düngelmittelkombinat
- Magdeburg, VEB Armaturenwerke 'Karl Marx'
- Erfurt, VEB Robotron-Optima[15]
- Erfurt, VEB Funkwerk[16]
- Erfurt, VEB Umformtechnik 'Herbert Warnke'
- Erfurt, VEB Wohnungsbaukombinat
- Erfurt, VEB Starkstrom-Anlagenbau
- Erfurt, VEB Paul Schaffer Schuhfabrik
- Ilmenau, VEB Henneberg Porzellan[17]
- Neuhaus am Rennweg, VEB Röhrenwerk 'Anna Seghers'[18]
- Sömmerda, VEB Zentronik
- Sömmerda, VEB Büromaschinenwerk
- Tambach-Dietharz, VEB Schraubenwerk
- Hermsdorf, VEB KWH Keramische Werke
- Jena, VEB Karl Zeiss Jena[19]
- Jena, VEB Otto Schott Glaswerke
- Ronneburg, VEB IFA Fahrzeugzubehörwerk
- Arnstadt, VEB Fernmeldewerk
- Weimar, VEB Landmaschienenbau
- Berlin, VEB KIB
- Berlin, VEB Neues Deutschland
- Berlin, VEB Berliner Druckerei
- Berlin, VEB KWO
- Eberswalde, VEB Kranbau
- Hennigsdorf, VEB LEW 'Hans Beimler'
- Ludwigsfelde, VEB IFA Automobilwerke[20]
- Brandenburg, VEB Getriebewerk Brandenburg
- Premnitz, VEB Chemiefaserwerk
- Rostock, VEB Neptunwerft[21]
- Warnemünde, VEB Warnowwerft
- Teltow, VEB GRW
Foglalkoztató vállalatok Magyarországon
Egykori NDK-sok mai közösségei
Az egykori fiatalok az eltelt idők során szétszóródtak az országban. 2007-ben egy magánkezdeményezésre közösségi weboldal indult,[22]
ahol újra megtalálhatják egymást az egykori kollégák, barátok. Itt újraszerveződőben van az NDK-sok közössége, az online kapcsolattartáson kívül számos közös program is szerveződik. 2008-tól napjainkig Kelet-Németország több városában ültettek emlékfát (2008: Erfurt,[23] 2010: Lipcse, Bad-Brandenburg, 2011: Chemnitz, Brand-Erbisdorf, Sömmerda, Radeberg) a sok kisebb találkozó és kulturális program mellett 2008-tól minden évben országos találkozó szerveződik a régi NDK-s magyarok számára (2008: Balinka, 2009: Balatonlelle,[24] 2010, 2011: Balatonföldvár, 2012: Debrecen).
Számos városban vannak magyar egyesületek, szervezetek.[25]
Ezek tagsága a keletnémet oldalon jellemzően a kitelepült volt egyezményes fiatalokból áll.[26]
Dokumentumfilmek, publicisztikák
Az egykori NDK-s dolgozók életéről két dokumentumfilm is készült:
- Magyar fiatalok a Német Demokratikus Köztársaságban (Magyar Televízió, 1975, rendezte Feledy Péter, 50 perc)
- Föl a motorra és adjad neki! (Dunatáj Alapítvány 2002, Rendezte. Uhrin Tamás, 60 perc)
Lásd még
Jegyzetek
Külső hivatkozások
|
|
