1955-től a Budapesti Kinizsi, 1956-tól a Ferencvárosi Torna Club úszója volt. Az FTC-ben tagja volt az első nem hivatalos magyar női vízilabdacsapatnak is. 1958-tól 1964-ig, összesen tizenkilenc alkalommal szerepelt a magyar úszó válogatottban. Jelentős sikereit gyorsúszásban, illetve a magyar női vegyes- és gyorsváltó tagjaként érte el. Két nyári olimpián vett részt, legjelentősebb egyéni eredménye az 1960. évi római olimpián elért 5. helyezés. 1960-ban két alkalommal javította meg a 100 méteres női gyorsúszás Európa-csúcsát. Egyéni versenyszámban ötször javított magyar csúcsot és tizennyolc alkalommal volt országos csúcsot úszó váltó tagja. Sportolói pályafutását az 1964. évi tokiói olimpia után fejezte be. Ebben az évben az év úszónőjévé választották. 1974-től az FTC örökös úszóbajnoka. A hatvanas években férje volt a 2007-ben elhunyt, többszörös Európa-csúcstartó, három olimpián részt vett úszó, Dobai Gyula.
1961-ben érettségizett a Hámán Kató Leánygimnáziumban. 1966-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben edzői, 1968-ban a Testnevelési Főiskolán testnevelő tanári, majd 1975-ben úszó szakedzői képesítést szerzett. 1966-tól 1970-ig a Tatabányai Bányász úszó szakosztályának vezetőedzője volt.