Móricz Lili

Móricz Lili
Móricz Lili (középen) a testvéreivel 1925 körül (Székely Aladár felvétele)
Móricz Lili (középen) a testvéreivel 1925 körül (Székely Aladár felvétele)
SzületettMóricz Zita Márta Lívia
1915. április 27.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1999. augusztus 29. (84 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Házastársa
SzüleiMóricz Zsigmond
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Móricz Lili témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Móricz Lili (Budapest, 1915. április 27. – Budapest, 1999. augusztus 29.[4]) színésznő, író. Móricz Zsigmond legfiatalabb lánya, Both Béla, majd György László színészek felesége.

Élete

Móricz Lili és György László lakóháza (Bp. XII., Németvölgyi út 16.)

A színiakadémián két és fél évet végzett. Évfolyamtársai voltak: Gobbi Hilda, Básti Lajos, Gellért Endre, Fónay Márta, Király Kató, Perczel Zita. Pályája kezdetén naiva szerepeket kapott, majd prózai művek jellemszerepeit alakíthatta. Édesapja legnagyobb örömére eljátszhatta a „Nem élhetek muzsikaszó nélkül" című darab női főszerepét is. A színpadtól – kényszerűen – visszavonulva Móricz Zsigmond hagyatékát gondozta. Megörökítette a leányfalui életet, kötetbe rendezte Móricz Zsigmond és Simonyi Mária levelezését. Írt drámát és dramatizált is, többek között édesapja Rab oroszlánját és Csibe-novelláit.

A Miskolci Állami Nemzeti Színház 1952. április 13-án mutatta be Manuk, a vadász című, örmény népmeséből átdolgozott gyermekdarabját, amelyet férje, György László rendezett. A Négy apának egy leánya című Móra Ferenc-adaptációjának rendezője – Szegeden – Komor István volt.

Több évtizedig élt harmadik férjével (első férje Both Béla,[5] második férje Mitterholczer Béla gépészmérnök volt),[6] György Lászlóval a Németvölgyi út kezdő szakaszán, Szabó Lőrinc egykori lakóháza mellett.

1987-ben megalapította a Móricz-díjat, amellyel kiemelkedő irodalomtörténeti teljesítményeket ismernek el minden évben.

2007-ben Kolos Virág (Móricz Virág leánya), Móricz Lili és György László levelezését, illetve egyéb dokumentumait felajánlotta az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetnek. A színház és irodalomtörténeti jelentőségű hagyaték 2008-ban került az intézmény birtokába.[7]

Munkássága

Színházak

Szeretett volna férjéhez hasonlóan budapesti társulathoz szerződni, próbálkozása azonban sikertelen maradt. Alkalmanként fellépett az Irodalmi Színpadon, a Bartók Gyermekszínházban. A források szerint ez utóbbiban lépett fel utoljára. 1965. február 3-án volt a Három szegény szabólegény bemutatója. Ebben Posztónét játszotta.

Fontosabb szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma (1949–): 38.[Mj. 1]

  • Pólika (Nem élhetek muzsikaszó nélkül)
  • Anna (Móricz Zsigmond: Boszorkány)
  • Gertrudis (Katona József: Bánk bán)
  • Elmira (Molière: Tartuffe)
  • Lady Milford (Schiller: Ármány és szerelem)
  • Cecília (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)

Művei

  • Fecskék a verandán. Levelek Leányfaluból. (1961)
  • Kedves Mária! Móricz Zsigmond levelei Simonyi Máriának. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1973; Magvető Könyvkiadó, 1979
  • Pasziánsz. Magvető Kiadó, Rakéta Regénytár, 1982

Megjegyzések

  1. ↑ 2010. szeptember 26-i lekérdezés

Jegyzetek

  1. ↑ a b Lili Móricz, 416832
  2. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. ↑ FamilySearch (angol nyelven)
  4. ↑ Petőfi Irodalmi Adatbázis
  5. ↑ Házasságkötése Bot Bélával Budapest Belvárosában. familsearch. (Hozzáférés: 2024. május 25.) a házasságot 1939 augusztus 23-án felbontották
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése Mitterholczer Bélával a Budapest XII. kerületi polgári házassági akv. 116/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.) Lili az anyakönyvet Móricz Zita néven írta alá
  7. ↑ Digitális színháztörténet - Csiszár Mirella és Sipőcz Mariann: Egy színészházaspár hagyatéka

Források

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!