Mélyföld

A szárazföldek legmélyebb pontja a Holt-tenger közelében

Mélyföldnek a tengerszint alatt fekvő, de tenger által el nem borított, általában síksági területeket nevezzük. A világ szárazföldi területének kevesebb mint 0,1%-a nevezhető mélyföldnek.

Kialakulása

Mélyföldek természetes kialakulásához három feltétel teljesülése vezethet:

• A világóceántól elzárt medence, esetleg árok, amelyet a világóceán szintjénél magasabban fekvő területek vesznek körül. E magaslatok akadályozzák meg a terület elöntését.
• A terület vízháztartás-mérlege folyamatosan veszteséges. (Nyereséges vízháztartás esetén a területen tó keletkezne.)
• Süllyedő partvidék

Antropogén úton is keletkezhetnek mélyföldek. Az emberek a világ számos táján választottak le öblöket, parti területeket a tengerről, hogy azokon földművelést folytassanak, vagy egyszerűen csak biztonságossá tegyék az emberi tevékenységek számára.

Mélyföldek listája

Amerika
Terület neve	Legmélyebb pontja	Ország	Tudnivaló
Laguna del Carbón	−105 m	Argentína	Az amerikai szárazföld legmélyebben fekvő pontja[1]
Death Valley	−85,5 m	USA	Az USA legmélyebb pontja
Salton-tó	−69 m	USA – Kalifornia
Enriquillo-tó	−133 m	Dominikai Köztársaság
Salina Grande-tó	−42 m	Argentína
Laguna Salada (Sós-tó)	−10 m	Mexikó	Mexikó legmélyebb pontja, egy többnyire kiszáradt tó[2]
Ázsia
Terület neve	Legmélyebb pontja	Ország	Tudnivaló
Holt-tenger	−418 m	Izrael  Jordánia	A világ legmélyebben fekvő szárazföldi pontja
Galilleai-tó	−208 m	Izrael
Turfáni-mélyedés	−154 m	Kína	Ürümcsi várostól DK-i irányban
Kaszpi-mélyföld	−28 m	Kazahsztán
Hacsirógata	−4 m	Japán	Kiszárítása előtt Japán második legnagyobb tava volt.
Kuttanad	−2,6 m	India

Források

1. Gran Bajo de San Julián (spanyol nyelven). San Julián kormányzati oldala. [2015. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
2. Laguna Salada, Baja California (spanyol nyelven). México Lindo y Querido, 2013. április 9. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 8.)