A Lunar Gateway (teljes nevén: Lunar Orbital Platform-Gateway, 2018-ig: Deep Space Gateway), vagy röviden csak Gateway emberi kiszolgáló személyzet által üzemeltetett, Hold körüli pályán keringő, jelenleg még tervezési fázisban lévő leendő űrállomás. A létesítményt a tervek szerint leghamarabb 2027-ben[2] szerelik össze és állítják Hold körüli pályára. Az űrállomás várhatóan megállóhelyként fog szolgálni a mélyűri utazások számára is.[3][4] Várhatóan a Hold kutatására felküldött emberek, illetve robotok kiindulási pontjaként fog szolgálni. Sok ország dolgozik rajta együtt: a NASA, az Európai Űrügynökség, a JAXA és a Kanadai Űrügynökség. Az első űrállomás lesz, ami nem közvetlenül a Föld körül kering és az első Hold körüli pályán.[5]
A 2019-es amerikai szövetségi költségvetés kiadásakor változtatta meg a NASA a projekt hivatalos nevét Lunar Orbital Platform-Gateway-re (LOP-G), az eredeti Deep Space Gateway elnevezés helyett.[6][7] Az amerikai kongresszus 332 millió dollárt adott az első kutatásokra.[8][9] Eredetileg amerikai-orosz programként indult, de 2021-ben a Roszkoszmosz visszalépett a projekttől.[10]
2020 márciusában a NASA bejelentette, hogy a Gateway első két modulját (PPE - Power and Propulsion Element - Energetikai és Meghajtó Elem, valamint a HALO - Habitation and Logistic Outpost, Lakóhely és Logisztikai Előretolt Állás) 2024 májusában a SpaceX Falcon Heavy rakétája fogja Hold körüli pályára állítani.[11] Az építése a 2020-as évek során fog folyni.[12][13] Kulcsfontosságú szerepet fog játszani az emberiség jelenlétében a Holdon, a Marson és a Naprendszer távolabbi pontjain
A projektnek ezek mellett 2024 után fontos szerepe lesz a NASA Artemis-programjában. Ugyan a NASA vezeti fejlesztését, közreműködésként jön létre több másik űrügynökséggel. A kiindulópontja lesz a Hold déli sarkán elvégzett Holdra szállásoknak és a NASA Deep Space Transport projektének, aminek célja a Marsra való utazás.[12][14][15]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Deep Space Gateway című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.