A Terézvárosban született az Eötvös utca 4. szám alatt. Kamaszkorában több rajza is megjelent különböző napi- és hetilapokban.[3] Középiskoláit a Mária Terézia Leánygimnáziumban és a Királyi Olasz Elemi és Középiskolában végezte. 1939-ben érettségizett, majd felvételt nyert aMagyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi István tanítványa volt. 1944-ben középiskolai rajz és művészettörténet szakos oklevelet szerzett.
1944 júliusában az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták, ahol decemberig tartották fogva. Ezt követően Reichenbachba került, ahol egy rádiógyárban dolgoztatták, majd 1945 áprilisában Salzwedelben szabadult fel. Budapestre hazatérve megtalálta szüleit, akik a budapesti gettóban élték meg a háború végét.
1946-ban jelent meg a Szocialista Cionisták Pártja kiadójánál az Auschwitz, női tábor című rajzsorozatából készült album. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, s még ugyanettől az évtől rövid megszakításokkal rajztanárként dolgozott. 1948 és 1955 között a Pedagógus Szakszervezet politikai munkatársa volt. 1953-ban alapító tagja volt a Budapesti Pedagógusok Képzőművész Stúdiójának. Rendszeresen részt vett a Stúdió és a Székely Bertalan Kör kiállításain.
Apja, Lukács Gyula (1878–1966)[4] festő és anyja, Szász (Schwartz) Irén (1879–1976) is tanítóképzőt végzett.[5] Anyja magániskolát alapított, mely Lukácsné Szász Irén Magán Elemi Iskolája néven működött. Apai nagyszülei Lichter Jakab tanító és Klein Franciska, anyai nagyszülei Schwartz Mór kereskedő és Bleuer Róza voltak.
Kiállításai
Egyéni kiállítások
Officina könyvesbolt (1947)
I. sz. gyermekkönyvtár, Liszt Ferenc tér, Budapest (1961)
