1906-ban lépett a bencés rendbe. Pápán és Kőszegen lett tanár, majd 1922-1940 között a győri bencés gimnázium tanára volt. Emellett a bencés múzeum vezetője, melyet ásatásokkal gyarapított[2] és rendezett. Súlyosbodó betegsége és győri konfliktusai egyaránt hozzájárulhattak ahhoz, hogy 1940-ben Pannonhalmára helyezték. Itt főiskolai tanár, levéltáros és a régészeti gyűjtemény vezetője volt. 1942-től haláláig betegszabadságon volt.
1939–1940-ben a Győri Szemle szerkesztője. Pápán, a helyi lapban szépirodalmi alkotásokat publikált.
Soós Ferenc 2010: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 149. (arckép)
Takács Melinda 2020: „Becsülettel szeretném az elődök munkáját folytatni.” Lovas Elemér régiségtári naplója. Collectanea Sancti Martini VIII. A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 8, 267−291.