Hilton egy kisvárosban, San Luis Obispoban született, Kaliforniában. Édesapja főiskolai tanár, anyja könyvelő volt. Hatéves korában kezdett el zongorázni, és egyszerű dalokat komponálni. Később nagybátyja, Willem Bloemendaal holland zongoraművész inspirálta. Bár korai éveiben a klasszikus zene és a 20. századi zene domináltak nála, tinédzser korában érdeklődni kezdett a dzsessz és a blues iránt. A Sonny Terry és Brownie McGhee bluesduó koncertjei maradandó hatással voltak rá, ahogy Jelly Roll Morton, Robert Johnson és Muddy Waters zenéje is.
A gimnáziumbi klubban zongorázott, később fuvolával is csatlakozott a zenekarhoz, és zongoraórákat tartott a középiskolai musical-előadásokhoz. San Franciscóba költözése után − főiskolásként − képzőművészetet tanult, hogy elvégezze a művészet és a design szakot. Utána visszatért a zenéhez 1997-ben. A zene iránti érdeklődését egy szomszédja, David Foster keltette fel újra. Zelméleti és zeneszerzési tanulmányait Charles Bernstein zeneszerzőnél folytatta.
Első albuma szólózongora lemez volt ("Seduction", 1997). Azóta évente nagyjából egy-egy albumot készít. Az albumokon olyan zenészek feldolgozásai is szerepelnek, mint Janis Joplin, Joni Mitchell és Ann Ronell.
Hilton 2005-ben kezdett dolgozni a többszörös Grammy-díjas hangmérnökkel, Al Schmittel, és Schmitt 2021-es haláláig folytatták a közös munkát. Hilton más neves hangmérnökökkel, Doug Saxszel, Gavin Lurssennel, Fernando Lodeiroval, Larry Mah-al, James Farberrel, Chandler Harroddal, Eric Boulangerrel és Jay Newlanddel is együtt dolgozott. Mintegy 300 számot rögzített eredeti kompozíciókból, valamint dzsessz-feldolgozásokat.
