A Lewis és Clark Főiskola bölcsészettudományi magánintézmény az Amerikai Egyesült ÁllamokOregon államának Portland városában. Az 1858-ban Albanyben alapított intézmény 1938-ban Portlandbe költözött, 1942-ben pedig felvette Lewis és Clark expedíciójának nevét. A fél négyzetkilométeres campus Portland Collins View városrészében, a Palatine-dombon található.
Az intézmény az Annapolis Csoport tagja. Sportcsapatai az NCAA III-as divíziójában versenyeznek. Hallgatói 54 országból vannak.[2]
Az iskola áramigényének 100%-át szélenergia biztosítja.[3] Az új épületeknél elvárás a LEED-minősítésnek való megfelelőség.[4] Portland belvárosa felé a Pioneer Express (becenevén Pio) buszai közlekednek.[5]
Története
Más intézményekhez hasonlóan a Lewis és Clark Főiskola elődjét is egy vallási közösség (jelen esetben a presbiteriánusok) kérésére alapították. Az Albany Academy 1858-ban jött létre.[6]
1866-ra a középfokú helyett a felsőoktatás került fókuszba, így az intézmény felvette az Albany Collegiate Institution, egy évvel később pedig az Albanyi Főiskola nevet. Az állam többi főiskolájától eltérően az Albanyi Főiskola már a legelső évfolyamtól kezdve koedukált oktatást folytatott. Az iskola kezdetben a Monteith család által adományozott 2,8 hektáros telken működött, majd a város déli részére költözött.[6]
1934-ben Portlandben telephelyet hoztak létre, majd 1939-ben a teljes intézményt átköltöztették; az egykori campus területén szövetségi kutatóintézet működik. 1942-ben a kuratórium tulajdonába került a Fir Acres-birtok; az iskola ekkor vette fel mai nevét.[6]
Kampusz
A Palatine-dombon elhelyezkedő, 0,55 km2 területű campus egybeépült a szomszédos természetvédelmi területtel. A John R. Howard épület díjat nyert környezetbarátsága miatt.[7] A Frank-villát Herman Brookman tervezte.[8]
A portlandi lakosok, 21. életévüket az őszi szemeszter kezdete előtt betöltők, házasok és legalább 61 kredittel rendelkező átjelentkezők kivételével az első két évben minden hallgatónak kötelező kollégistának lennie.[12] Ezek többsége koedukált,[13] azonban a szobák általában nem (a hallgatók jelezhetik, ha vegyes elhelyezést is elfogadnak).[14]
Oktatás
Az intézmény három intézetből (bölcsészettudományi, jogi és tanárképző) áll.[15] A hallgatók 34 külföldi országban tanulhatnak; az 1960-as évek óta több mint 60%-uk él a lehetőséggel.[16]
Felvételi statisztikák
2018-ban a 6139 jelentkező 73,8%-át (4528) vették fel, és 562-en iratkoztak be.[17]
A Kiplinger 2019-ben a 149 bölcsészettudományi intézmény közül a 66. helyre sorolta.[22]
Sport
Az NCAA III-as divíziójában versenyző Lewis & Clark Pioneersnek tíz férfi és tizenegy női sportcsapata van. Több sportlétesítményt (például Pamplin Sportközpont és Griswold Stadion) is fenntartanak.[23] 2021 őszén az alapképzésben résztvevők 17%-a játszott valamely csapatban.[2] 2011-ben a nyugati regionális terepfutó bajnokságon a nők a hetedik, a férfiak a tizenharmadik helyezést érték el.[24] A 2011–12-es szezonban a férfikosárlabda-csapat az elődöntőben veszített, ezzel a konferencia negyedik helyén zártak.[25] Ugyanezen szezonban a nők a második helyen végeztek,[26] és részt vehettek a III-as divízió nemzeti bajnokságán.[27]
Több kisebb iskolán belüli és klubsportág (például rögbi vagy ultimate) is nagy sikernek örvend. A hallgatók maguk is kitaláltak sportágakat (például ninja[28] és wolvetch),[29] amelyek az intézményben népszerűek, de máshol ritkán játsszák őket. Ugyan az egyetemi sporteseményeken sokan részt vesznek, a kulturális és finanszírozásbeli különbségek feszültséget okoznak a sportoló és nem sportoló hallgatók között.[30][31]
↑Green Building (angol nyelven). Lewis és Clark Főiskola. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
↑Pio Express Service (angol nyelven). Lewis és Clark Főiskola. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
↑ abcHoward M. Corming: Dictionary of Oregon History. (angolul) Portland (Oregon): Binfords & Mort. 1956.
↑It’s easy being green (angol nyelven). Lewis és Clark Főiskola, 2005. április 17. [2009. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
↑Stephen Beckham: Fortune and Friendship: Lewis and Clark’s Heritage Properties. (angolul) Portland (Oregon): Lewis és Clark Főiskola. 2009. 40. o. ISBN 9780963086631
↑Marissa Fenley: Wolvetch crawls on all fours (angol nyelven). Lewis és Clark Főiskola, 2009. november 13. [2010. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
↑Robin Aubry: The Neverending Story (angol nyelven). Lewis és Clark Főiskola, 2009. december 4. [2010. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
↑Szerk. Jesse Lynch Williams – Edwin Mark Norris: Obituary: Elbert Nevius Condit ’73. (angolul) Princeton Alumni Weekly, 1. sz. (1900) 239. o.
↑’50 Voyageur. Szerk. Bruce C. MacFarland. Portland (Oregon): The Associated Students of Lewis and Clark College. 1950. arch Hozzáférés: 2023. május 2.
↑Peter Wong: Calling Kate Brown (angol nyelven). Portland Tribune, 2015. február 18. [2015. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
↑Alumni Award Recipients (angol nyelven). Lewis és Clark Főiskola. [2003. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
↑Krieger, Marcia S. (angol nyelven). Federal Juidicial Center. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 2.)
↑Forensics (angol nyelven). Lewis és Clark Főiskola. [2009. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 3.)
Ez a szócikk részben vagy egészben a Lewis & Clark College című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.