A kínai muntyákszarvas (Muntiacus reevesi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
Tudományos nevét John Reeves angol gyarmati tisztviselő után kapta, aki 1812-ben a Brit Kelet-indiai Társaság egyik vezetője volt.
Előfordulása
A kínai muntyákszarvas megtalálható Tajvanban, a kínai Fucsien és Csöcsiang tartományokban, a japán Boso-félszigeten és Oshima-szigeten. Az állatot betelepítették Hollandiába, Angliába[1][2] és Írországba.[3]
Alfajai
- Muntiacus reevesi jiangkouensis Gu & Zu, 1998 - Kína
- Muntiacus reevesi micrurus Sclater, 1875 - Tajvan
- Muntiacus reevesi reevesi Ogilby, 1839 - Kína
Megjelenése
A felnőtt állat 95 centiméter hosszú, 50 centiméter marmagasságú[4] és 10-18 kilogramm testtömegű. A hímeknek kis agancsa van, de ez alig 10 centiméteres vagy ennél is kisebb. A hímek ezekkel döfködik egymást. A veszélyesebb fegyverük azonban a megnyúlt szemfog, amellyel véresre sebezhetik egymást, ez 5,1 centiméter hosszú is lehet. A Muntiacus reevesi micrurus, amely a tajvani alfaj, valamivel sötétebb színű, mint a szárazföldi alfajok.
Életmódja
Az állat fűvel, rügyekkel, fiatal hajtásokkal és dióval táplálkozik. Ha alkalma adódik, akkor étrendjét tojásokkal és dögökkel egészíti ki.[5] Magányos állat, mely hajnalkor és sötétedéskor mozog.[6]
Szaporodása
A nőstény életének első évében válik ivaréretté. A párzási időszak egész évben lehet. A vemhesség 209-220 napig tart.[7][8][9]
Természetvédelmi helyzete
Természetvédelmi státusa: nem fenyegetett, helyenként veszélyezteti csak az emberi terjeszkedés és az erdőirtás.
Állatkertekben gyakori: Európában 178 helyen tartják. Magyarországon a Fővárosi Állat- és Növénykertben és a Szegedi Vadasparkban találkozhatunk vele.
Képek a faj fogságban tartott példányairól
-
Kínai muntyákszarvasok
-
-
-
a
-
-
-
ZOO Praha-ban
-
Kínai muntyákszarvas a
Lengyelországban, a Toruń melletti Állat- és Botanikus kertben
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. [2023. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ David Derbyshire. „Have you seen this dangerous deer which threatens to wreak havoc on our native wildlife?”, Daily Mail , 2010. március 22., 13. oldal (Hozzáférés: 2010. március 22.)
- ↑ Sleeman, D.P. and Carlsson, J. Introduction in Sleeman, D.P., Carlsson, J. and Carlsson, J.E.L. (eds) 2014. Mind the Gap 11.: new insights into the Irish postglacial. Ir Nat J. ISBN 978-0-9569704-8-0
- ↑ Muntjac, Muntiacus reevesi'. GB Non-native species secretariat. Department for Environment, Food and Rural Affairs. [2012. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ Reeve's muntjac fact file. [2017. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ Reeve's Muntjac Mammalia SCIENTIFIC CLASSIFICATION. [2017. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)
- ↑ Muntjac (Muntiacus reevesi). www.bds.org.uk . The British Deer Society. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 13.)
- ↑ Chapman, Norma G., M. Furlong, and S. Harris. "Reproductive strategies and the influence of date of birth on growth and sexual development of an aseasonally‐breeding ungulate: Reeves' muntjac (Muntiacus reevesi)." Journal of Zoology 241.3 (1997): 551-570.
- ↑ Whitehead, Kenneth. The Whitehead Encyclopedia of Deer. Stillwater, MN: Voyager Press, 597. o. (1993)
Források
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Reeves's muntjac című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
