Sokoldalú művészeti tevékenységet folytatott, anyagai igen változatosak. Készített selyembatik faliképeket, gobelint, ceruzarajzokat, rézkarcokat, kőnyomatot, pasztellképeket, olajfestményt, ólmozott üvegablakokat, üvegmozaik falikép kompozíciókat és padlómozaikot. 1992-től több nemez faliképet, majd pedig a rekeszzománc-készítés foglalkoztatta. Feléledő álomfejtés. Álomszótár című könyve 1997-ben, majd kibővítve 2003-ban jelent meg.
Tudatosság jellemezte művészi munkájában, részletesen dokumentálta minden egyes munkáját már az alkotás folyamatában. Pap Gábor művészettörténész előadásaira 1984-től járt Budapesten. Így ismerte és tanulta meg a magyar népművészet szimbólumrendszerét, amelyet alkotásaiba szervesen beépített. A belső tereket nagyon szerette díszíteni, ebben egyik legkedvesebb műfaja a mozaik volt. Alkotásai térdekorációs elemmé váltak, szervesen beépülve környezetébe.
Munkássága
Könyve:
Feléledő álomfejtés. Álomszótár, Budapest, 1997, 2003
Köztéri művei:
üvegmozaik (Ady-Zetkin utcai sarokház)
üvegmozaik (Nagykanizsa, Úttörőház)
gobelin (Nagykanizsa, Házasságkötő Terem)
gobelin (Csurgó, Házasságkötő Terem)
üvegablak (Nagykálló, református templom)
üvegablak (Kiskanizsa, Általános Iskola)
padlómozaik (Budapest, Arany János utcai Ifjúsági Ház)
üvegmozaik (Letenye, Házasságkötő Terem)
ólmozott üveg álmennyezet (Budapest, V. ker., SZTK Rendelő).
Egyéni kiállítások:
1969-99 között 45 egyéni kiállítása volt, ezek közül a fontosabbak
1969-75 – Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg
1970-74 – Thúry György Múzeum, Nagykanizsa
1984 – Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely