A Krími Platform (ukránul: Кримська платформа, krími tatár nyelven: Qırım platforması,angolul: Crimea Platform) – informális nemzetközi fórum, amelynek célja, hogy Ukrajna konzultációkat folytasson és egyeztessen nemzetközi partnereivel a KrímOroszország által annektálásának következményeiről, hatékony eszközöket dolgozzon ki az ebből adódó fenyegetésekkel szemben, és végső soron a félszigeten visszaállítsa az ukrán fennhatóságot.[1]
2020-ban Ukrajna Külügyminisztériuma Volodimir Zelenszkij államfő kezdeményezésére dolgozta ki a Krími Platform koncepcióját, és azonnal hozzálátott, hogy kezdeményezés globális támogatására partnereket nyerjen meg, illetve megszervezze az első csúcstalálkozót.[2]
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke
A Platform hivatalosan 2021. augusztus 23-án Kijevben az első csúcstalálkozón indult útjára. Az esemény résztvevői közös nyilatkozatot fogadtak el, amely rögzíti a nemzetközi közösség álláspontját a Krímmel kapcsolatban [3]
A Krími Platform célja
Egyesíteni a nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseket az ukrán félsziget visszaszerzése érdekében.
A Krími Platform tevékenysége öt kiemelt területe:
a Krím annektálását el nem ismerő nemzetközi politika konszolidálása;
a szankciók hatékonyságának biztosítása érdekében a kerülőutak blokkolása;
a biztonság szavatolása az Azovi- és a Fekete-tenger térségében, a nemzetközi vizek szabad hajózáshatóság biztosítása;
az annektálás ökológiai és gazdasági következményeinek leküzdése.[3]
A Krími Platformhoz nyitott az új partnerek irányában, azaz bármely ország csatlakozhat, amelyik egyetért a céljaival, és külpolitikájukban prioritást élvez azok támogatása: az emberi jogok védelme, a szabad hajózás, a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog, a környezetvédelem, az emberek kulturális, oktatási és felekezeti jogainak védelme.[4]
A Krími Platform parlamenti dimenziója és a szakértői hálózat
A Krími Platformot támogató csoportok jöttek létre Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának közreműködésével a NATO Parlamenti Közgyűlésében, Lettország és Litvánia parlamentjeiben.[3]
A Krími Platform szakértői hálózatának alapító fórumára 2021. augusztus 6-án került sor Kijevben.[6] Ehhez a hálózathoz már 33 ország több mint 200 – ukrán és külföldi – független szakértője és tudósa csatlakozott.[7]
A hálózat biztosítja a megszállt Krím félsziget, valamint az Azovi- és a Fekete-tengeri régió helyzetének folyamatos ellenőrzését és mélyreható elemzését, érdemi javaslatokat dolgoz ki a Krími Platform tevékenységének támogatására, nemzeti és nemzetközi szinte szakértői javaslatokat fogalmaz meg a Krím fölött az ukrán szuverenitás visszaszerzése érdekében.[8] Kiemelt figyelmet kap a politikai foglyok helyzete az annektált Krím félszigeten.[9]
Az alakuló csúcstalálkozó és a Krími Platform résztvevőinek közös nyilatkozata
A Krími Platform alakuló csúcstalálkozója
A Krími Platform alakuló csúcstalálkozójára augusztus 23-án került sor Kijevben. A Platformnak ez volt az első hivatalos eseménye, melyen a résztvevő külországok a legmagasabb szinten képviseltették magukat.
A csúcstalálkozón felszólaltak Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke,[10] Dmitro Razumkov, a Legfelsőbb Tanács elnöke,[11]Denisz Smihalminiszterelnök,[12] Musztafa Dzsemiljev, a krími tatár nép vezetője,[13] valamint Olha Szkripnik, a Krími Platform szakértői hálózatának képviselője, valamint a külföldi delegációk vezetői.[13]
A tematikus paneleken résztvevő magas rangú tisztviselők, politikusok, külföldi szakértők és véleményformálók a Krím annektálásának elutasítására vonatkozó politika megvalósítására, az Azovi- és a Fekete-tenger régiójának biztonságára, az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jogok kérdéseire, az annektálás ökológiai és gazdasági következményeire összpontosítottak.[14]
A Krími Platform alakuló csúcstalálkozójának résztvevői
Az ukrán Legfelsőbb Tanács felkérte a nemzetközi szervezeteket és a külföldi államokat, hogy a Krími Platform keretében erősítsék meg az együttműködésüket a közös nyilatkozat elfogadásával a csúcstalálkozó napján.[15]
A csúcstalálkozón 46 ország és nemzetközi szervezet vett részt, köztük:
A csúcstalálkozó után Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke állami kitüntetést adott át a fórum 17 résztvevőjének. Áder Jánost, Magyarország köztársasági elnökét a Bölcs Jaroszlav Fejedelem Érdemrend első fokozatával tüntette ki.[18]
Áder Jánosnak, Magyarország köztársasági elnökének kitüntetése a Bölcs Jaroszlav Fejedelem Érdemrend első fokozatával
A Nemzetközi Krími Platform résztvevőinek közös nyilatkozata
A dokumentum rámutat:
a Krími Platform konzultációs és koordinációs fórum a Krím félsziget Oroszország általi ideiglenes megszállása békés eszközökkel való megszüntetése céljából,
folytatni kell a Krím Oroszország általi illegális annektálása el nem ismerésének politikáját,
további „politikai, diplomáciai és korlátozó intézkedések” bevezetésének mérlegelése Oroszországgal szemben, „ha ezt a Platform minden tagjának jogrendszere előirányozza, összhangban a megfelelő eljárásokkal, ha szükséges és ha Oroszország intézkedései ezt megkövetelik”,
szembenállás a Krím militarizálása által okozott új kihívásokkal és hibrid fenyegetésekkel,
felszólítja Oroszországot, hogy mint megszálló hatalom tartsa be a nemzetközi humanitárius jog rá vonatkozó előírásait, követeli, hogy Oroszország haladéktalanul szüntesse meg a krími lakosokkal szemben az emberi jogsértéseket és a visszaéléseket, biztosítsa a Krímen a jogvédők zavartalan munkáját,
az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ, valamint más nemzetközi és regionális szervezetek megfelelő mechanizmusainak alkalmazása az ideiglenes megszállással kapcsolatos problémák megoldása érdekében,
gazdasági, infrastrukturális és környezetvédelmi projektek támogatási lehetőségeinek mérlegelése az ideiglenesen megszállt Krím félszigettel határos ukrán régiók fejlesztése érdekében,
a nemzeti parlamentek szerepének elismerése a Krím ideiglenes megszállása elleni küzdelemben, a Krímmel kapcsolatos tevékenység összehangolásának ösztönzése a nemzeti parlamentek között, valamint a parlamentközi közgyűléseken.
A Krími Platform elvárása, hogy a Krím félsziget és Szevasztopol (a hadikikötővel együtt) visszakerüljön Ukrajna fennhatósága alá, felszólítják az Oroszországi Föderációt, hogy konstruktívan vegyen részt a Krími Platform munkájában a félsziget ideiglenes megszállásának megszüntetése érdekében.
A nyilatkozat továbbra is nyitott a csatlakozni kívánók számára.[19][20]
A Krími Platform hivatalai
A csúcstalálkozó napján a résztvevők megnyitották a Krími Platform központi irodáját Kijevben a Lipszka út 2. alatt. Az iroda feladatai közé tartozik folyamatosan nyomon követni a megszállt félszigeten az emberi jogok helyzetét, a gazdasági és ökológiai körülményeket, a kulturális örökséget stb., a megszállás felszámolása és a reintegráció stratégiájának előmozdítása a Krím félszigeten, a Krím félszigeten élő ukrán állampolgárok tájékoztatása, az ukrán külügyminisztérium és a nemzetközi partnerek közötti együttműködés szervezése. Az hivatal vezetője Anton Kotrinevics, Ukrajna elnökének állandó képviselője a Krími Autonóm Köztársaságban.[21]
A tervek szerint a Krími Platform a nyilatkozatot aláíró néhány országban is nyit majd irodát.[22]
Oroszország reakciók
Oroszország megzsarolta és megfenyegette a részt vevő országokat, azt követelve, hogy ne vegyenek részt a csúcstalálkozón, ezért a résztvevők listáját titokban kellett tartani.[23] Oroszország továbbra is törekszik a kezdeményezés hiteltelenítésére.[24][25]
