Édesapja a szlovák származású Kristó János, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat (= DÉLÉP) kőműves szakmunkása, édesanyja Rostás Veronika (†1973).[2] Középiskolai tanulmányait az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban végezte. 1957-ben nyert felvételt a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, ahol 1962-ben magyar-történelem, 1969-ben pedig latin szakos tanári diplomát szerzett. 1969-ben lett kandidátus. Egyik kitűnő mestere Szádeczky-Kardoss Samu volt. Igen hosszú idő után a József Attila Tudományegyetemen újra volt minősített tudományos fokozattal rendelkező középkorász. Akadémiai doktori értekezését 1977-ben védte meg.
1962-től volt a JATE oktatója, 1978-ban nevezték ki egyetemi tanárrá.
1983-tól 1995-ig volt a József Attila Tudományegyetem Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszékének vezetője. A kárpát-medencei magyarság kutatása érdekében rövidebb ideig tartó tanulmányutakat tett a szomszédos országokba, Romániába nem sokáig utazhatott, persona non grata-nak nyilvánították, mivel kutatásainak eredményei nem egyeztek a hivatalos romániai történészek nézeteivel.[3]
1978-79-ben a BTK dékánhelyettese, majd 1987-89 között dékánja volt. 1982-től 1985-ig a JATE rektori feladatait látta el. 1980-tól az MTA Történettudományi Bizottságának tagja. 1998-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Mérei Gyula történész professzor működése óta ő volt az első történész, aki mint a szegedi egyetem oktatója részersült ebben a nagy tudományos elismerésben. Akadémiai székfoglaló előadását A magyar őstörténet- és krónikakutatás témakörben tartotta meg 1999. február 11-én.
Kristó Gyula vezetésével alakult meg 1999. január 1-jén a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Irodája felügyelete alatt, a Szegedi Tudományegyetemen a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport. Kristó Gyula korai halála miatt a kutatócsoport vezetését Makk Ferenc egyetemi tanár, az MTA doktora vette át.[4]
Többekkel lefordította magyar nyelvre Szent István király intelmeit és törvényeit,[5] mely nemcsak az egyháztörténészek, hanem a jogászok körében is nagy sikert aratott, 2000-ben jelent meg először, azóta négy kiadást ért meg.
Nagy sikere volt a 2000-es évek mostani első évtizedében Szent István király c. kötetének, 2001-ben[6] majd 2007-ben[7] is kiadták.
Példás családi életet élt, feleségével három gyermeküket nevelték fel. Szegeden érte a halál, a szegedi Dugonics temetőben nyugszik.[8]
Emlékezete
Emlékére megalapították a Kristó Gyula-díjat, amelyet évente két fiatal, szegedi kötődésű középkorkutató kaphat meg.
2010 januárjában a SZTE Történettudományi Intézetében tantermet neveztek el róla, és emléktáblát állítottak tiszteletére. Csernus Sándor dékán, Makk Ferenc egyetemi tanár ismertették és méltatták az ő munkásságát.
Művei (válogatás)
Kristó Gyula rektor (balra) felsőoktatási emlékérmet ad át Pálinkó Istvánnak (jobbra), 1984SZTE BTK professzorai jobbról kékben, középen az első sorban Makk Ferenc, mögötte Kristó Gyula, 1996.[9]
Tanulmányok Békéscsaba történetéből (1970)
A középkori Csaba (1970)
Csák Máté tartományúri hatalma (1973)
Adatok „korai” helyneveink ismeretéhez I-II. (társszerző, 1973-74)