Króm-trioxid
|
|
IUPAC-név |
Króm(VI)-oxid
|
Más nevek |
Króm-trioxid
|
Kémiai azonosítók
|
CAS-szám |
1333-82-0
|
RTECS szám |
GB6650000
|
|
Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
Kémiai képlet |
CrO3
|
Moláris tömeg |
99,99 g/mol
|
Megjelenés |
Sötétvörös színű, szilárd
|
Sűrűség |
2,7 g/cm³, 20 °C[1]
|
Olvadáspont |
196 °C[1]
|
Forráspont |
250 °C fölött bomlik[1]
|
Oldhatóság (vízben) |
1654 g/l (20 °C)[1]
|
Veszélyek
|
EU osztályozás |
Oxidáló (O), Nagyon mérgező (T+), Veszélyes a környezetre (N)[1]
|
NFPA 704 |
|
R mondatok |
R45, R46, R9, R24/25, R26, R35, R42/43, R48/23, R62, R50/53[1]
|
S mondatok |
S53, S45, S60, S61[1]
|
LD50 |
80 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
|
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A króm-trioxid vagy króm(VI)-oxid egy szervetlen vegyület, a króm oxidja. A képlete CrO3. Sötétvörös színű, kristályos vegyület. Kristályai rombos szerkezetűek. Erős oxidálószer. Erős méreg. Higroszkópos; vizes közegben hidrolizál: krómsavvá alakul.
Kémiai tulajdonságai
Ha vízben oldják, krómsavvá alakul. A krómsav anhidridje.
Tömény oldatban vizet veszít. Ekkor dikrómsav vagy más néven pirokrómsav keletkezik.
A krómsav és a dikrómsav szabad állapotban nem ismeretesek, sóik(a kromátok és a dikromátok) viszont stabilak.
A króm-trioxid hevítés hatására elbomlik, króm(III)-oxid keletkezik és oxigén fejlődik. Erős oxidálószer. Robbanásszerű hevességgel reagál az etanollal és a dietil-éterrel.
Melegítés hatására oxigént fejleszt a kénsavból, klórt a sósavból.
Élettani hatása
A króm-trioxid erős méreg. Már 0,6 grammja halálos lehet. Főként a vesét támadja meg, de más szervekre is káros. Karcinogén és mutagén hatású.[1]
Előállítása
A kálium-dikromát forró, tömény oldatából állítják elő kénsavval.
Felhasználása
Főként oxidálószerként, illetve a galvanotechnikában krómozásra használják.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások
Lásd még