Valószinűleg udvarhelyi székely családból származott és Marosvásárhelyt tanult; itt ismerte fel tehetségét Teleki Sándor gróf, aki fia, Teleki Sámuel mellé választotta nevelőnek; ezzel ment 1759-ben külföldi akadémiákra. 1760. január 17-től a bázeli, 1761-től az utrechti egyetemen tanult. 1762-től Párizsban tartózkodott, majd miután hazatért, 1763 szeptemberében tanár lett Székelyudvarhelyen. 1767-ben választották meg Nagyenyedre tanárnak, ahol a bölcseletet és matematikát tanította; az iskola bel- és külügyi rendezésében és különösen az iskola vagyonának a kormánnyal szembeni védelmében nagy érdemei vannak. 1774-ben adta ki A természetfilozófia elemei című művét, amely Johann Gottlob KrügerNaturlehre című könyvének átdolgozott fordítása, egyben ez az első erdélyi, már nem kartéziánus, hanem newtoni szellemben készült fizikakönyv. 1783-ban megválasztották generalis notariussá, azonban nem fogadta el ez a tisztséget. Vagyonának felét (15 ezer magyar forintot) a nagyenyedi iskolának jutalomkönyvek vásárlására és segélypénzül hagyta.
Munkái
Halotti oratio... melyben Bethlen Imre ur ő nagyságának... erdélyi guberniumban egyik belső tanács hivének... utolsó tisztességet tett .. Alsó-Rákoson 1765. Szent-Iván havának XVI. napján. Szeben, 1767 (Málnái László gyászbeszédével együtt)
Halotti oratio. melyben néhai mélt. gróf Hidvégi Nemes Ádám ur ő excellentziájának...utolsó tiszteséget tett és a haláltól való félelmet megkissebbíteni igyekezte a hidvégi gyászos udvarban 1765 Bőjtmáshava 17. napján. Hely. n. 1766
Oratio funebis, qua exc. ac ill. dno Francisco libero baroni Wesselényi de Hadad... suprema in templo Hadadensi solvit...Nonis Augusti 1770. Kolozsvár, 1771 (többek gyászbeszédeivel együtt)
Elementa philosophiae naturalis a J. G. Krügero delineata. Claudiopoli, 1774 (kézirata a Magyar Nemzeti Múzeumban Fábián András másolatában, Kováts előadása után)
Emlékezet köve, melyre egy gyözedelmes vitéznek, néhai méltoságos báro vargyasi Dániel István urfi ö nagyságának... életét és virtusait fel irta, és azt kedves emlékezetének oszlopául fel-emelte... Kolozsvár, 1775 Online
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Budapest, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994