Kontyos disznó

Kontyos disznó
Nevét a fején és a hátán felálló szőrzetről kapta
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Csoport: Eutheria Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Laurasiatheria Csoport: Scrotifera Csoport: Ferungulata Csoport: Patások (Ungulata) Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla) Csoport: Artiofabula Alrend: Disznóalakúak (Suina) Család: Disznófélék (Suidae) Alcsalád: Suinae Nemzetség: Suini Nem: Sus Faj: Sus scrofa Linnaeus, 1758 Alfaj: S. s. cristatus
Tudományos név
Sus scrofa cristatus Wagner, 1839
Szinonimák
Sus scrofa affinis Gray, 1847 Sus scrofa aipomus Gray, 1868 Sus scrofa aipomus Hodgson, 1842 Sus scrofa bengalensis Blyth, 1860 Sus scrofa indicus Gray, 1843 Sus scrofa isonotus Gray, 1868 Sus scrofa isonotus Hodgson, 1842 Sus scrofa jubatus Miller, 1906 Sus scrofa typicus Lydekker, 1900 Sus scrofa zeylonensis Blyth, 1851
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kontyos disznó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kontyos disznó témájú kategóriát.

A kontyos disznó (Sus scrofa cristatus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó vaddisznó (Sus scrofa) egyik alfaja.^[1]

Előfordulása

A kontyos disznó előfordulási területe India, Nepál, Mianmar, Nyugat-Thaiföld, valamint Srí Lanka.

Megjelenése

Az állat fejének tetején és majdnem az egész hátán, hosszú és felálló szőrzet látható. Szőrzetének színe sötétebb, azaz feketébb, mint a Sus scrofa davidi alfajé;^[2] csíkos árnyalatok is láthatók rajta.^[1] Karcsúbb testfelépítésű, mint a törzsalfaj, az úgynevezett európai vaddisznó (Sus scrofa scrofa).^[3] Az európai vaddisznótól eltérően, a kontyos disznó feje nagyobb és hegyesebb, míg a fülei kisebbek, azonban szintén hegyesebbek. A homloka egyenes, nem konkáv, mint a törzsalfaj esetében;^[3] továbbá a pofáján több és hosszabb szőrzet van és a farka vége bojtosabb.^[4]

A kifejlett példány átlag marmagassága 83,8-91,4 centiméter között van; az eddig megmért legmagasabb példány Bengálból származott és 95 centiméteres volt. Az átlagos fej-testhossza 150 centiméter. Testtömege 90,72-136,08 kilogramm között lehet.^[1]

Képek

• 
  Portré
• 
  Kan
• 
  Koca malacokkal
• 
  Fiatal példányok
• 
  Kondákban és
• 
  dagonyázás közben
• 
  Mindenevőként húst és
• 
  növényzetet is fogyaszt

Jegyzetek

1. Lydekker, R. (1900), The great and small game of India, Burma, & Tibet, London : R. Ward, pp. 258-266
2. Colin Groves|Groves, C. (2008). Current views on the taxonomy and zoogeography of the genus Sus. pp. 15–29 in Albarella, U., Dobney, K, Ervynck, A. & Rowley-Conwy, P. Eds. (2008). Pigs and Humans: 10,000 Years of Interaction. Oxford University Press. ISBN 978-0-19-920704-6
3. Sterndale, R. A. (1884), Natural history of the Mammalia of India and Ceylon, Calcutta : Thacker, Spink, pp. 415-420
4. Jerdon, T. C. (1874), The mammals of India; a natural history of all the animals known to inhabit continental India, London, J. Wheldon, pp. 241-244

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Wild boar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
• Ez a szócikk részben vagy egészben az Indian boar című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)