Az új-zélandi Katipo Communications LtdArchiválva2012. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben-t 1999-ben kereste fel egy helyi könyvtáros szövetség, a Horowhenua Library Trust azzal, hogy készítsen egy integrált könyvtári rendszert a szövetség tagjai számára a meglévő helyett. A megállapodás szerint az elkészült szoftvert szabaddá tették. Az első telepített rendszer 2000 januárjában kezdett működni, majd hamarosan más könyvtárak is csatlakoztak a felhasználók táborához.[2]
A fejlesztés és a terjeszkedés is folytatódott: 2002-ben Európába és a tengerentúlra is eljutott a rendszer. Az Amerikai Egyesült Államok első Koha rendszerét az Ohio állambeli Athens megye kisvárosában, Nelsonville-ben telepítették.[3] A munkálatok élén Joshua Ferraro állt, aki 2005-ben megalapította LibLime[4] nevű cégét, amely a Koha fejlesztésével és menedzselésével foglalkozott. Európán belül Franciaországban, Marseilles-ben Paul Poulain kezdte fejleszteni a rendszert, majd 2007-től a BibLibre társalapítója lett, mely a LibLime-hoz hasonlóan a Koha fejlesztésével foglalkozik, valamint a rendszer használatával kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt.[5] A fejlesztéseket beépítették a Koha eredeti verzióiba is, így továbbra is egységes maradt.
Ez 2009-ben változott meg, mikor a LibLime bejelentette, hogy saját Koha verziót fejleszt – nagy port kavarva ezzel a Koha közösségében. A nyílt forráskód mellett elköteleződött Koha Community a továbbiakban elhatárolódott a LibLime-tól, ennek jegyében külön domainre is költöztek (www.koha-community.org), átadva az addigit (www.koha.org) az amerikai cégnek. A Koha az Amerikai Egyesült Államokban bejegyzett védjeggyé vált, a verziók pedig külön-külön fejlődtek tovább.[6] A LibLime és a BibLibre mellett számos kisebb-nagyobb cég nyújt a Kohához kapcsolódó szolgáltatásokat.[7]
A független Koha jelenleg a 3.14-es verziószámot viseli, a kiadás 2013 novemberében jelent meg.[8]
Tulajdonságai
A Koha Z39.50-es keresője
Rendszerkövetelmények
A rendszer működtetéséhez a következőket ajánlják a közösség tagjai:[9]
A Koha Perl nyelven íródott, ezért azt is telepítenünk kell a felsoroltak mellé. A felhasználói oldal operációs rendszerére nincs megkötés: a szoftver teljes mértékben webalapú, eléréséhez csupán egy böngészőre van szükség. (Megjegyzés: mivel a Koha Community a szabad szoftverek elkötelezettje, természetesen az operációs rendszerek terén is ezek használatát javasolják a felhasználóknak.)
A Koha OPAC funkciói bejelentkezés után
Modulok
A Koha modulokból építkező rendszer, 6 fő alkotórészből áll:
Webes katalógus (OPAC): az alapvető funkciók mellett a felhasználók a web 2.0 megoldásaival is élhetnek, például címkéket (tag), kommentárokat fűzhetnek a dokumentumokhoz, listákat szerkeszthetnek és hozhatnak létre, valamint feliratkozhatnak az egyes kereséseik RSS-csatornájára is, így nyomon tudják követni a változásokat. Az OPAC tökéletesen integrálható egy intézmény már meglévő webfelületébe, minden szempontból átalakítható és testre szabható.
Katalógus: a beépített a Z39.50 protokoll segítségével rekordokat importálhatunk az elérhető Z-szerverekről. Támogatja emellett az OAI-PMH protokollt és az SRW-t is. A rekordok esetében a MARC21- és az UNIMARC-formátumok közül lehet választani. Keresőrendszere a Zebra nevű indexelő szolgáltatást használja, amely tovább növeli a keresési hatékonyságot.
Kölcsönzési modul
Beszerzési modul
Időszaki kiadványok
Adminisztrációs modul
Elterjedtség
2000-es debütálása óta a Koha világszerte ismertté vált,[10] ennek ellenére elterjedését tekintve kisebbségben van a nem nyílt forráskódú, tulajdonosi integrált könyvtári rendszerekkel szemben. Leginkább az USA területén népszerű, és általában nyilvános és iskolai könyvtárak, ritkábban egyetemi könyvtárak telepítik a rendszert. A Koha Community tagjainak önkéntes fordítómunkája sokat segített a népszerűsítésben, így az angol mellett már számos más nyelven is elérhető a szoftver. A fordításba bárki beszállhat az erre a célra létesített Koha Translate felületen, ahol elérhetőek a fordítandó fájlok, amelyeket le is lehet tölteni az offline munkához.
A magyarországi könyvtárak 2012-ig nem éltek a nyílt forráskódú integrált könyvtári rendszer nyújtotta szabadsággal és lehetőségekkel. Ennek egyik legfőbb oka a nyelvi probléma lehet, mivel a Koha magyarul egyelőre nem érhető el. Egy maroknyi csapat 2008-ban és 2011-ben is elkezdte a fordítást,[11] de a projekt továbbra is függőben van.
2013-ban a Szent István Egyetemen működő Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum saját Műszaki Dokumentációs Központjában vezette be a Kohát, melyet jelenleg is használnak. Az OPAC magyar nyelvű fordítása részben elkészült, így az olvasói felület nagyrészt már magyar nyelvű szöveggel használható. 2014-ben két általános iskola is érdeklődött a program iránt, a Koha bevezetése náluk folyamatban van.
Kipróbálási lehetőség
A Koha Community összegyűjtött néhány helyet, ahol szétnézhetünk a Koha OPAC-ban és a könyvtárosi munkafelületen is.[12]
