Kognitív idegtudomány

A kognitív idegtudomány egy tudományterület, amely a kogníció (megismerés) biológiai hátterének tudományos vizsgálatával foglalkozik,[1] különös hangsúlyt fektetve a mentális folyamatok idegi alapjaira. Azt a kérdést járja körül, hogy a pszichológiai/mentális folyamatok miként jönnek létre az agyban, bizonyos neurális hálózatok által. A kognitív idegtudomány mind a pszichológiának, mind az idegtudománynak ága, olyan tudományágak közötti átfedésekkel, mint a fiziológiai pszichológia, kognitív pszichológia, és neuropszichológia.[2] A kognitív idegtudomány felhasználja a kognitív tudomány elméleteit, társítva azokat a neuropszichológia, illetve a komputációs modell elmélet alapvetéseivel.[2]

Multidiszciplináris természetének köszönhetően a kognitív idegtudós különféle szakterületről érkezhet. Az említett összekapcsolódó tudományágakon kívül lehet neurobiológus, biomérnök, pszichiáter, neurológus, fizikus, informatikus, nyelvész, filozófus vagy matematikus.

A kognitív idegtudományban alkalmazott eljárások magukba foglalják a pszichofizikától és kognitív pszichológiától kezdve a funkcionális képalkotás, az elektrofiziológia, a kognitív genomika és a viselkedésgenetika kísérleti paradigmáit. Agykárosodás következtében kognitív deficites betegeken végzett tanulmányok fontos aspektusát képezik a kognitív idegtudománynak. Elméleti megközelítései magukban foglalják az elméleti idegtudományt és a kognitív pszichológiát.

A kognitív idegtudomány úgy tud tekinteni bizonyos agykárosodásokra, mint az idegi kapcsolatokban bekövetkezett változások, melyek meghatározzák a gondolkodási folyamatokat. Továbbá tanulmányozza az idegrendszer fejlődésén alapuló kognitív képességeket alterülete, a kognitív fejlődés-idegtudomány által.

Történelmi előzmények

Timeline of development of field of cognitive neuroscience
Az idővonal a kognitív idegtudomány létrejöttének legfontosabb állomásait mutatja.

Kialakulásának alapjai

A kognitív idegtudomány egy interdiszciplináris tudományterület, amely elsősorban az idegtudományból, pszichológiából és számítástechnikából fejlődött ki.[3] Számos állomása volt, mely alakította a kutatók megközelítéseit és így önálló tudományként kellően megalapozottá tette. Jóllehet, a kognitív idegtudomány feladata, hogy meghatározza, hogy az agy miként hozza létre az elmét, történelmileg úgy fejlődött, hogy azt vizsgálta, hogy az agy bizonyos területe hogyan támogat egy bizonyos mentális képességet. A korai erőfeszítések azonban, melyek az agy felosztására irányultak, problematikusnak bizonyultak. Mivel a frenológiai mozgalomnak nem sikerült tudományos alapot hoznia az elméleteire, így elutasításra került. Az antilokalizációs szemlélet, vagyis hogy az agy minden területe részt vesz minden viselkedésben,[3] az agyi képalkotások hatására szintén elutasításra került, ami Eduard Hitzig és Gustav Fritsch kísérleteivel kezdődött,[4] és idővel olyan módszereken át fejlődött, mint a pozitronemissziós tomográfia (PET) és a funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI).[5] A neuropszichológia és a kognitív forradalom fontos fordulópontjai voltak a kognitív idegtudomány, mint önálló terület létrejöttében; olyan elképzeléseket és technikákat ötvözve, ami lehetővé tette, hogy a kutatók kapcsolatot találjanak a viselkedés és annak neurális alapjai között.

Filozófiai eredete

A filozófusok mindig is érdeklődtek az elme iránt. Arisztotelész például azt gondolta, hogy az agy a testnek a hűtőrendszere és az intelligencia képessége a szívben található. Feltételezések szerint az első személy, aki ezt másként gondolta, a római orvos, Galénosz volt, a kr. u. 2. században, aki kijelentette, hogy az agy adja a mentális tevékenység alapját;[6] jóllehet, ezt a gondolatot Alkmaiónnak is tulajdonítják.[7] A pszichológia, mint a kognitív idegtudomány jelentős hozzájáruló területe, az elméről szóló filozófiai érvelésből nőtte ki magát.[8]

19. század

Frenológia

Az Amerikai Frenológiai Folyóirat egyik lapszámának borítója

A kognitív idegtudomány egyik előfutára a frenológia, egy áltudományos megközelítés, amely azt állította, hogy a viselkedést meg lehet határozni a fej formája alapján. A korai 19. században Franz Joseph Gall és Johann Gaspar Spurzheim úgy gondolták, hogy az emberi agy körülbelül 35 részre van osztva. Gall „Az idegrendszer általános fiziológiája és anatómiája és az agy részletei” című könyvében kijelentette, hogy ezeken a területeken belül egy-egy nagyobb kitüremkedés azt jelenti, hogy az agynak azon része gyakoribb használatnak van kitéve. Ez az elmélet jelentős figyelmet kapott, olyannyira, hogy megjelent a „Frenológiai Folyóirat”, valamint elkészültek a koponya jellegzetes formáit, kitüremkedéseit mérő eszköz, a frenométer. Bár a frenológia egy állandó résztvevője lett vásároknak és karneváloknak, a tudományos közösség széles körű támogatását nem élvezte.[9] A leglényegesebb felmerülő kritika az volt, hogy az elméleteket nem sikerült empirikusan igazolni.[3]

Lokalizációs szemlélet

A lokalizációs szemlélet a képességek jellemzői helyett elsősorban azzal foglalkozott, hogy a mentális képességek mennyiben köthetők bizonyos agyterületekhez, és azok miként mérhetőek.[3] Európában végzett tanulmányok, például John Hughlings Jacksoné, ezt a nézetet támogatták. Jackson agykárosodott, különösen epilepsziás betegeket tanulmányozott. Felfedezte, hogy a páciensek az ismétlődő rohamaik során gyakran ugyanolyan klonikus-tonikus izomrángást produkálnak, ami arra engedte Jacksont következtetni, hogy ugyanazon az agyterületen jelennek meg minden alkalommal. Feltevése szerint bizonyos funkciók az agy adott területeire lokalizálódnak;[10] ez a nézet döntő jelentőségű volt az agylebenyek későbbi megértéséhez.

Antilokalizációs felfogás

Az antilokalizációs szemlélet szerint az agy minden területe részt vesz az összes mentális tevékenységben.[11] Pierre Flourens egy francia kísérleti pszichológus állatkísérleteinek eredményei alapján vitatta a lokalizációs megközelítést.[3] Felfedezte, hogy nyulak és galambok kisagyának eltávolítása hatással van az izom-koordináció érzékelésére, és a galamboknál az összes kognitív funkció szétesett, miután a kisagyféltekék eltávolításra kerültek. Ebből kikövetkeztette, hogy az agykéreg, a kisagy és az agytörzs közös egységként funkcionálnak.[12] Megközelítését az a kritika érte, hogy az elvégzett tesztek nem voltak elég érzékenyek ahhoz, hogy esetlegesen jelenlévő szelektív deficiteket detektáljanak.[3]

A neuropszichológia megjelenése

A mentális funkcióknak az agy különböző területeihez való összekapcsolására talán az első komoly kísérletet Paul Broca és Carl Wernicke hajtotta végre, elsősorban azáltal, hogy tanulmányozták a különböző agyterületen történt sérülések pszichológiai funkciókra gyakorolt hatásait.[13] 1861-ben a francia neurológus, Broca találkozott egy emberrel, aki értette ugyan a nyelvet, de nem tudott beszélni. A férfi csak annyit tudott kimondani, hogy „tan”. Később felfedezték, hogy az illető a bal frontális lebenyén szenvedett sérülést, amelyet azóta már Broca-területnek neveznek. Wernicke német neurológus pedig olyan páciensre figyelt fel, aki folyékonyan tudott beszélni, ámde nem értelmesen. A beteg agya stroke következtében sérült, és nem értette a beszélt vagy írott nyelvet. A bal parietális és temporális lebenyek találkozásánál volt károsodása, amit ma már Wernicke-területnek hívnak. Ezek az esetek, melyekből az derült ki, hogy a különböző léziók különböző viselkedési változásokat okoznak, erősen támogatták a lokalizációs szemléletet.

Az agy feltérképezése

Két német orvos, Hitzig és Fritsch 1870-ben publikálta az állatok viselkedésével kapcsolatos eredményeiket. Elektromos áramot futtattak végig kutyák agykérgében, így összehúzódásra bírva különböző izmokat, attól függően, hogy az agy melyik részét stimulálták. Ez ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy eltérő funkciók az agy különböző területein lokalizálódnak, és nem a cerebrum egészére, mint ahogy azt az antilokalizációs nézet állította.[4] Az agy feltérképezésének Korbinian Brodmann szintén jelentős alakja volt, aki Franz Nissl sejtfestési technikáját alkalmazva, az agyat 52 területre osztotta fel.

Agyi képalkotás

Az újabb képalkotó eljárások, különösen az fMRI és PET később lehetővé tették a kutatók számára, hogy a kognitív pszichológia kísérleti stratégiáit alkalmazva megfigyeljék az agyi funkciókat. Jóllehet, ezek viszonylag újfajta módszernek számítanak, ami a technológiák nagy részét illeti, ám a főbb alapelvek az 1870-es évekig nyúlnak vissza, amikor is a véráramlást először kötötték össze agyi működésekkel.[5] Angelo Mosso, egy 19. századi olasz pszichológus a felnőtt agy vérellátásának lüktetését monitorozta, a betegek koponyáján létrehozott üregen keresztül. Észrevette, hogy bizonyos tevékenységek, például matematikai számítások elvégzése közben, az agy lüktetése lokálisan megnövekedett. Megfigyelései alapján Mosso azt a következtetést vonta le, hogy az agy véráramlása követi a funkciók végrehajtását.[5]

20. század

A kognitív forradalom előzménye

A 20. század eleji amerikai gondolkodást a pragmatizmus határozta meg, amely a behaviorizmust fogadta el a pszichológia elsődleges irányvonalaként. John B. Watson kulcsfigurája volt az S-R pszichológia (stimulus-response; inger-válasz) szemlélet képviselőjének. Állatkísérletei során a viselkedés bejósolhatóságára és kontrollálhatóságára törekedett. A behaviourizmus végül megbukott, mivel nem tudott valószerű pszichológiai magyarázatot adni az emberi cselekvésekre és gondolatokra – túlságosan is fizikai fogalmakkal igyekezett magyarázni olyan jelenségeket, mint például a memória és gondolkodás. Ez elvezetett a gyakran kognitív forradalomként említett jelenséghez.[14]

Neurontan

A korai 20. században Santiago Ramón y Cajal és Camillo Golgi a neuronok szerkezetén kezdtek el dolgozni. Golgi kifejlesztett egy bizonyos ezüstfestési eljárást, amellyel teljes mértékben meg lehet festeni egy adott terület néhány idegsejtjét. Ez elvezette őt ahhoz a feltételezéshez, hogy a neuronok közvetlenül kapcsolódnak egymással egy citoplazmán belül. Cajal vitatta ezt a nézetet, miután megfestette az agy bizonyos területeit, és felfedezte, hogy a neuronok különálló sejtek. Cajal továbbá felismerte, hogy a sejtek az elektromos impulzusokat a sejttesttől távolodva, egy irányba közvetítik. Golgi és Cajal 1906-ban fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kaptak munkásságukért.[15]

Közép-késő 20. század

A 20. század számos eredménye tovább fejlesztette a tudományterületet, így például az okuláris dominancia oszlopok felfedezése, az állatokon történt egysejtes vizsgálatok és a szem- és fejmozgások koordinációja. A kísérleti pszichológia szintén jelentős volt a kognitív idegtudomány megalapozásában. Kiemelten fontos eredmény volt például, hogy egyes feladatok végrehajtása különálló feldolgozási folyamatok során jönnek létre, nagy szerepet játszottak a figyelmi funkciókról szóló tanulmányok, valamint az az elképzelés, hogy a viselkedéssel kapcsolatos adatok nem hordoznak elég információt önmagukban ahhoz, hogy megmagyarázzák a mentális folyamatokat. Ennek eredményeképpen néhány kutató pszichológus hozzálátott a viselkedés neurális alapjainak vizsgálatához. Wilder Penfield műtétek közben a betegek agykérgét stimulálta, és ez alapján összeállította az agy elsődleges szenzoros és motoros területeinek térképét. Sperry és Gazzaniga az 1950-es években hasított agyú betegeken végzett munkássága szintén nagy jelentőséggel bírt a terület fejlődésében.[6]

Egy új tudományág megjelenése

A kognitív tudomány születése

1956. szeptember 11-én egy nagyméretű kognitivista találkozót rendeztek a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT). George A. Miller bemutatta „A bűvös hetes szám, plussz/minusz kettő” című tanulmányát, Noam Chomsky és Newell és Simon pedig ismertették számítástechnikával kapcsolatos felismeréseiket. Ulric Neisser az eseményen bemutatott számos megállapításhoz fűzött magyarázatot 1967-es Kognitív pszichológia című könyvében. A „pszichológia” kifejezés kezdett eltűnni az 1950-es, 1960-as években, azt eredményezve, hogy a területet kognitív tudományként kezdték emlegetni. Behaviorista tudósok, mint például Miller, az általános viselkedés helyett inkább a nyelvi reprezentációra kezdtek összpontosítani. David Marr arra következtetett, hogy egy kognitív folyamat megismeréséhez három szinten kell vizsgálni a jelenségeket: komputációs, algoritmikus/reprezentációs és fizikai szinten.[16]

Az idegtudomány és kognitív tudomány egyesülése

Az 1980-as évek előtt a két tudomány interakciója meglehetősen csekély volt.[17] A „kognitív idegtudomány” kifejezés az 1970-es évek végéről, George Millertől és Michael Gazzanigatól származik.[17] A kognitív idegtudomány integrálni kezdte a kognitív tudomány újonnan lefektetett elméleti alapjait, melyek az 50-es 60-as években jelentek meg, a kísérleti pszichológia, a neuropszichológia és az idegtudomány megközelítéseivel. A 20. század legvégére kifejlesztett technológiák segítségével mára már a kutatások alapvető eszköztárában szerepel a TMS (1985) és az fMRI (1991). A korábbi módszerek az EEG (humán EEG 1920) és MEG (1968) alkalmazását tartalmazták. A kognitív idegtudósok időnként egyéb eljárásokat is (például PET, SPECT) alkalmaznak. Egy jelenleg fejlődő technológia az NIRS, amely a fényelnyelés alapján számolja az egyes agyterületekben bekövetkező oxy- és deoxyhemoglobin szint változásait. Bizonyos állatoknál alkalmazhatóak az egysejtes vizsgálatok, más eljárások pedig magukban foglalják a mikroneuronográfia, a faciális elektromiográfia (EMG), és a szemmozgás-követéses vizsgálatokat. Az „integratív idegtudomány” megkísérli a különféle adatbázisok adatainak egyesítését, és az eltérő területekről származó (biológiai, pszichológiai, anatómiai, és klinikai gyakorlatból származó) modellek egységes leírását.[18]

Újabb irányzatok

Napjainkban az újabb kutatások fókusza, az egyszerűen alkalmazható technológiák segítségével, kiterjedt a különböző specifikus funkciókkal bíró agyterületek vizsgálatáról számos egyéb irányba,[19] ilyen például a REM alvás monitorozása poligráffal, amely eszközzel rögzíteni lehet az agyi elektromos aktivitást alvás közben is. A beavatkozás-mentes agyi képalkotó eljárások, és az adatok összekapcsolt elemzése lehetővé teszi a meglehetősen valóságos körülmények (ingerek, feladatok) között történő tanulmányozást, így például a társas interakciók jellegzetes képi ábrázolását, bizonyos kognitív idegtudományi kutatásokban.[20]

Jegyzetek

  1. Gazzaniga, Ivry and Mangun 2002, cf. title
  2. a b Gazzaniga 2002, p. xv
  3. a b c d e f Kosslyn, S, M. & Andersen, R, A. (1992). Frontiers in cognitive neuroscience. Cambridge, MA: MIT press.
  4. a b G. Fritsch, E. Hitzig, Electric excitability of the cerebrum (Über die elektrische Erregbarkeit des Grosshirns), Epilepsy & Behavior, Volume 15, Issue 2, June 2009, Pages 123-130, ISSN 1525-5050, 10.1016/j.yebeh.2009.03.001.
  5. a b c Marcus E. Raichle. (2009). A brief history of human brain mapping. Trends in Neurosciences. 32 (2) 118-126.
  6. a b Uttal, W, R. (2011). Mind and brain: A critical appraisal of cognitive neuroscience. Cambridge, MA: MIT Press
  7. Gross, C, G. (1995) Aristotle on the Brain. The Neuroscientist(1) 4.
  8. Hatfield, G. (2002). Psychology, Philosophy, and Cognitive Science: Reflections on the History and Philosophy of Experimental Psychology. Mind and Language. 17(3) 207-232.
  9. Bear et al. 2007, pp. 10-11
  10. Enersen, O. D. 2009
  11. Cordelia Erickson-Davis: Neurofeedback Training for Parkinsonian Tremor and Bradykinesia. (Hozzáférés: 2013. május 23.)
  12. Boring, E.G. (1957). A history of experimental psychology. New York.
  13. Uttal, W, R. (2011). Mind and brain: A critical appraisal of cognitive neuroscience. Cambridge, MA: MIT PressUttal, W, R. (2011). Mind and brain: A critical appraisal of cognitive neuroscience. Cambridge, MA: MIT Press
  14. Mandler, G. (2002) Origins of the cognitive (r)evolution. J. Hist. Behav. Sci. Fall 38(4)339-53.
  15. The Nobel Prize in Physiology or Medicine 1906
  16. jungminded.weebly.com/7/post/2013/01/approaches-in-cognitive-pscyhology.html
  17. a b not available, http://www.petemandik.com/philosophy/papers/brookmadik.com.pdf Archiválva 2022. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben not available
  18. Archivált másolat. [2013. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 27.)
  19. Takeo, Watanabe: Cognitive neuroscience Editorial overview. [2012. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
  20. Hasson, Uri et al.: Intersubject Synchronization of Cortical Activity During Natural Vision

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cognitive neuroscience című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Read other articles:

Ana Istarú Ana Istarú en la Feria Internacional del Libro de Miami 2011Información personalNombre de nacimiento Ana Soto MarínNacimiento 03 de febrero de 1960 (63 años) San José, Costa Rica.Nacionalidad CostarricenseFamiliaCónyuge Separada de César MaurelHijos Valentina, Avril y ArdeliaEducaciónEducada en Universidad de Costa Rica Información profesionalOcupación Actriz y escritoraGéneros Poesía, dramaDistinciones María Teresa León, Nacional de DramaturgiaVer todos[ed...

 

Джерело «Черешенька»(пам'ятка природи) 48°12′14″ пн. ш. 25°17′12″ сх. д. / 48.203972° пн. ш. 25.286861° сх. д. / 48.203972; 25.286861Координати: 48°12′14″ пн. ш. 25°17′12″ сх. д. / 48.203972° пн. ш. 25.286861° сх. д. / 48.203972; 25.286861Країна  УкраїнаРозт

 

АмбакHambach   Країна  Франція Регіон Гранд-Ест  Департамент Мозель  Округ Сарргемін Кантон Сарргемін-Кампань Код INSEE 57289 Поштові індекси 57910 Координати 49°03′41″ пн. ш. 7°02′14″ сх. д.H G O Висота 213 - 281 м.н.р.м. Площа 17,6 км² Населення 2864 (01-2020[1]) Густота 156,93 ос./к

إيرين موران (بالإنجليزية: Erin Moran)‏  معلومات شخصية اسم الولادة (بالإنجليزية: Erin Marie Moran)‏  الميلاد 18 أكتوبر 1960(1960-10-18)كاليفورنيا، الولايات المتحدة الوفاة 22 أبريل 2017 (56 سنة)إنديانا، الولايات المتحدة سبب الوفاة سرطان الرأس والعنق  الجنسية أمريكي إخوة وأخوات توني موران 

 

Sustainment Brigades were created as part of the early 21st century transformation of the United States Army from a division-based structure to a brigade-based army. Mission The sustainment brigade is a flexible headquarters that is task organized to support unified land operations and command subordinate sustainment organizations. It is task organized with a combination of combat sustainment support battalions and functional logistics battalions[1] It is a multifunctional headquarter...

 

Hayya Hayya (Better Together)singel oleh Trinidad Cardona, Davido, dan AishaBahasaEnglishDirilis01 April 2022 (2022-04-01)GenreR&BSoulDurasi3:27LabelUniversal MusicPenciptaTrinidad CardonaStephRedOnePat DevineMehdi BouamerAdil KhayatProduserRedOneKronologi Trinidad Cardona Dinero (2017) Hayya Hayya (Better Together) (2022) Kronologi singel Davido Champion Sound(2021) Hayya Hayya (Better Together)(2022) Kronologi singel AISHA Hayya Hayya (Better Together)(2022) Video musikHa...

Artikel ini tidak memiliki referensi atau sumber tepercaya sehingga isinya tidak bisa dipastikan. Tolong bantu perbaiki artikel ini dengan menambahkan referensi yang layak. Tulisan tanpa sumber dapat dipertanyakan dan dihapus sewaktu-waktu.Cari sumber: Serrum – berita · surat kabar · buku · cendekiawan · JSTOR SerrumTanggal pendirian17 September 2006LokasiJakartaSitus webhttps://serrum.id/ Serrum adalah perkumpulan studi seni rupa dan pendidikan berbas...

 

English jazz musician Mike WestbrookWestbrook performing at his William Blake Project, Glad Day, in London on 6 December 2008Background informationBirth nameMichael John David WestbrookBorn (1936-03-21) 21 March 1936 (age 87)High Wycombe, EnglandGenresAvant-garde jazzOccupation(s)Jazz pianist, composerInstrument(s)PianoYears active1958–presentWebsitewww.westbrookjazz.co.ukMusical artist Michael John David Westbrook OBE (born 21 March 1936) is an English jazz pianist, composer, and writ...

 

Urban community that is primarily residential, from which most of the workforce commutes out Bedroom community redirects here. For the record label, see Bedroom Community. This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article possibly contains original research. Please improve it by verifying the claims made and adding inline citations. Statements consisting only of original resear...

Urban park in Makati, Philippines 14°33′23″N 121°1′25″E / 14.55639°N 121.02361°E / 14.55639; 121.02361 Ayala Triangle GardensView of Ayala Triangle Gardens NorthTypeUrban parkLocationMakati, PhilippinesArea2 hectares (20,000 m2)CreatedNovember 19, 2009; 14 years ago (2009-11-19)Operated byAyala LandStatusOpenedPublic transit access Ayala Triangle  10   11   12   17   38   40&...

 

2023 single by Nicki Minaj and Ice Spice with Aqua Barbie WorldSingle by Nicki Minaj and Ice Spice with Aquafrom the album Barbie the Album ReleasedJune 23, 2023 (2023-06-23)Recorded2023Genre Drill Jersey club Length1:49Label Atlantic 10K Capitol Composer(s) Ephrem Louis Lopez Jr. Johnny Pederson Karsten Dahlgaard Lene Nystrøm Claus Norreen René Dif Søren Rasted Lyricist(s) Isis Gaston Onika Maraj Producer(s)RiotUSANicki Minaj singles chronology Pound Town 2 (2023) Barbi...

 

БальдрBaldr По наущению Локи слепой Хёд убивает своего брата Бальдра Мифология германо-скандинавская мифология Греческое написание Μπαλντρ Пол мужской Отец Один[1] Мать Фригг[1] Братья и сёстры Хёд, Хермод, Браги, Тор, Меили, Видар и Вали Супруга ...

This article relies largely or entirely on a single source. Relevant discussion may be found on the talk page. Please help improve this article by introducing citations to additional sources.Find sources: Kentucky Route 404 – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (June 2016) Kentucky Route 404KY 404 highlighted in redRoute informationMaintained by KYTCLength10.848 mi[1][2] (17.458 km)Major junctionsWest end KY&...

 

British market research company This article has multiple issues. Please help improve it or discuss these issues on the talk page. (Learn how and when to remove these template messages) This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Kantar Group – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (July 2017) (Lea...

 

Painting by Giovanni Bellini in the City Museum of Rimini PietàArtistGiovanni BelliniYearca. 1470Mediumtempera on panelDimensions80.5 cm × 120 cm (31.7 in × 47 in)LocationMuseo della città, Rimini Pietà or Dead Christ Supported by Angels is a tempera-on-panel painting by the Italian Renaissance artist Giovanni Bellini, now in the city museum of Rimini. It is dated to around 1470, making it one of his early mature works, around the same time as an...

Residential Condominium in Metro Manila, PhilippinesPacific Plaza TowersThe Pacific Plaza TowersGeneral informationStatusCompletedTypeResidential CondominiumLocation4th AvenueBonifacio Global CityMetro Manila, PhilippinesCoordinates14°32′51.64″N 121°2′42.20″E / 14.5476778°N 121.0450556°E / 14.5476778; 121.0450556Construction started1997Estimated completionSeptember 2000OpeningFebruary 22, 2001OwnerMetro Pacific Corporation (1997-2006)Pacific Plaza Towers Co...

 

Railway tunnel in Honshu, Japan Kirigatake Railway TunnelKirigatake tunnel on Hokuhoku LineOverviewLineHokuhoku Line Locationbetween Hokuhoku-Ōshima Station and Mushigawa-Ōsugi Station, Jōetsu, NiigataCoordinates37°9′3.9738″N 138°28′39.4818″E / 37.151103833°N 138.477633833°E / 37.151103833; 138.477633833StatusactiveOperationOpened1997OperatorHokuetsu ExpressTrafficRailwayCharacterPassenger and FreightTechnicalLine length3,727 m (12,228 ft)No. o...

 

Greek tennis player Augustos ZerlendisZerlendis (left) with Davis Cup partner Max BalliCountry (sports)GreeceBorn(1886-11-05)5 November 1886[a]Khedivate of EgyptDied1954 (aged 67–68)Turned pro1905 (amateur tour)Retired1947SinglesGrand Slam singles resultsFrench Open2R (1925, 1928)Wimbledon4R (1920) [1]Other tournamentsWHCC1R (1922)Olympic Games3R (1924)DoublesGrand Slam doubles resultsWimbledon2R (1920)[1]Other doubles tournamentsOlympic Gam...

English civil engineer (1817 – 1898) SirJohn Fowler, BtKCMG LLD FRSEBorn(1817-07-15)15 July 1817Wadsley, Sheffield, West Riding of Yorkshire, EnglandDied20 November 1898(1898-11-20) (aged 81)[citation needed]Bournemouth, Hampshire, EnglandOccupationEngineerEngineering careerDisciplineCivil engineerInstitutionsInstitution of Civil Engineers (president)Institution of Mechanical EngineersProjectsMetropolitan RailwayMillwall DockForth Bridge (A)Manchester Central (II*)Wicker Arches...

 

Ottoman historian Enveri (d. 1512?) was a 15th-century Ottoman poet and historian.[1] He wrote a famous Ottoman history in the Ottoman Turkish language named Dusturname, the Constitutional Book (for Ottoman History). His work consists of 3730 verses and is based on three parts: the first is a universal Islamic history, the second, which he is famous for, about the Aydinids, and the third (842 verses) about the Ottomans. Not much is known about his personal life.[2] References ...

 

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!