Klórkénsav

Klórkénsav
IUPAC-név	Klórszulfonsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám	7790-94-5
PubChem	24638
ChemSpider	23040
RTECS szám	FX5730000
SMILES O=S(O)(Cl)=O
InChI 1S/ClHO3S/c1-5(2,3)4/h(H,2,3,4)
InChIKey	XTHPWXDJESJLNJ-UHFFFAOYSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	HSO3Cl
Moláris tömeg	116,52 g mol^−1
Megjelenés	színtelen, levegőn füstölgő folyadék
Sűrűség	1,75 g/cm³, 20 °C[1]
Olvadáspont	−80 °C[1]
Forráspont	151 °C fölött bomlik[1]
Oldhatóság (vízben)	bomlik, hidrolizál[1]
Törésmutató (nD)	1,433
Kristályszerkezet
Molekulaforma	tetraéderes
Veszélyek
EU osztályozás	maró (C)[1]
NFPA 704	0 4 2 W
R mondatok	R14, R35, R37[1]
S mondatok	(S1/2), S26, S45[1]
LD50	50 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	szulfonil-klorid kénsav
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A klórkénsav (vagy klórszulfonsav) egy szervetlen vegyület, az összegképlete HSO₃Cl. A kénsav egyik klórtartalmú származéka. A molekulájában a kénsavnak csak az egyik hidroxilcsoportját (-OH) helyettesíti klóratom. Színtelen, szúrós szagú, levegőn füstölgő folyadék.

Kémiai tulajdonságai

Víz hatására hevesen bomlik, hidrolizál. A hidrolízis reakcióegyenlete:

${\displaystyle \mathrm {HOSO_{2}Cl+H_{2}O\rightarrow H_{2}SO_{4}+HCl} }$

Magasabb hőmérsékleten (körülbelül 150 °C-on) a következő reakcióegyenlet szerint elbomlik:

${\displaystyle \mathrm {2\ HOSO_{2}Cl\rightarrow SO_{2}Cl_{2}+H_{2}SO_{4}\rightarrow SO_{2}+Cl_{2}+H_{2}SO_{4}} }$

Hidrogén-peroxiddal reagáltatva peroxo-monokénsavat lehet belőle előállítani.

${\displaystyle \mathrm {ClSO_{2}OH+H_{2}O_{2}\rightarrow H_{2}SO_{5}+HCl} }$

Előállítása

A klórkénsav hidrogén-kloridból és kén-trioxidból állítható elő:

${\displaystyle \mathrm {HCl+SO_{3}\rightarrow ClSO_{2}OH} }$

Tömény kénsavból foszfor-pentaklorid hatására is klórkénsav keletkezik:

${\displaystyle \mathrm {H_{2}SO_{4}+PCl_{5}\rightarrow \ HSO_{3}Cl+POCl_{3}+HCl} }$

Felhasználása

A szerves kémiában klórozásra, illetve szulfonálásra (-SO₃H csoport bevitelére) használják.

Források

• Nyilasi János:Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
• Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 2 kötet., 897. o. ISBN 963-10-3269-8  

Hivatkozások

1. A klór-kénsav vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 23. (JavaScript szükséges) (angolul)