A kis áldücskőgomba (Panellus stipticus) a kígyógombafélék családjába tartozó, Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos, lombos fák korhadó törzsén csoportosan élő, nem ehető gombafaj. Amerikai változata sötétben lumineszkál.
Megjelenése
A kis áldücskőgomba kalapja 1,5-3,5 cm széles. Tönkje féloldalasan helyezkedik el. Alakja fiatalon domború, széle begöngyölt; idősen kiterül, benyomottá válik, széle hullámos, kissé bordázott lesz. Felszíne finoman bársonyos vagy kissé gyapjas. Színe okkeres-agyagszínű.
Húsa szívós, fehéres vagy halványbarna. Szaga nem jellegzetes, íze keserű.
Lemezei sűrűn állnak, a tönk előtt élesen érnek véget; sok a féllemez és a villás elágazás. Színük halványbarna, a kalapéhoz hasonló.
Tönkje 0,5-2 cm magas és 0,3-1 cm vastag. Excentrikus állású, nyomott. Színe valamivel világosabb a kalapénál, felülete finoman szemcsés.
Spórapora fehér. Spórája ellipszoid vagy közel kolbász formájú, sima, mérete 2,5–3 x 1–2 µm.
Hasonló fajok
Hasonlíthat rá a kocsonyás kacskagomba, a sárgatönkű áldücskőgomba vagy a nyeletlen cölöpgomba.
Elterjedése és termőhelye
Eurázsiában, Észak-Amerikában és Ausztráliában honos. Magyarországon gyakori.
Lombos fák (főleg tölgy, bükk, nyír; ritkábban fenyők) korhadó törzsén él, többnyire csoportosan. A faanyagban fehérkorhadást okoz. Egész évben megtalálható.
Nem ehető. Véralvadást segítő anyagot tartalmaz. Észak-amerikai változatának lemezei sötétben zöldesen lumineszkálnak; Európában hasonló jelenséget nem figyeltek meg.
Kapcsolódó cikkek
Források
|
|---|
| Panellus stipticus | |
|---|
| Agaricus stipticus | |
|---|
.JPG)
_P._Karst_166165_cropped.jpg)
.jpg)
