Kis Ferencz szabómester és Barta Julianna fia. A gimnázium I-III. osztályát Félegyházán, a IV-VI. osztályt Kolozsvárt végezte; innen lépett 1871. szeptember 8-án a kegyes tanítórendbe; az újonc év után a VII. és VIII. osztályt Kecskeméten járta. A rend kormánya a veszprémi nagygimnáziumba helyezte próbaéves tanárnak azon utasítással, hogy a hittudományokból magánúton készüljön vizsgálatokra. Itt négy évig tanított s a hittudományokból levizsgázott, majd 1878-ban áldozópappá szenteltetett; a következő tanévben pedig a nyitrai gimnáziumba rendelték tanrának. 1879-ben a rend kormánya Budapestre helyezte át tanárnak és egyetemi hallgatónak. 1884. június 4-én tanárvizsgálatot tett a magyar nyelv- és irodalomból, és a bölcseletből. 1885-ben Nagykanizsára, 1886-ban Kolozsvárra helyezték; itt 1888. december 16-án bölcseleti szigorlatot tett. 1889-től a nagybecskereki főgimnáziumban tanított.
Költeménye a kolozsvári Hajnalban (1871.); elbeszélései, cikkei a Kecskemétben (Zrinyi Ilona, Zrinyi a költő, tört. elb.); a Veszprémben (mint a lap munkatársa irodalmi tárczákat: Toldy Ferencz, elbeszéléseket és költeményeket, és apróbb alkalmi cikkeket írt); a kegyestanítórendiek budapesti főgymnasium Tudósítványában (1882. A magyar Horacról), a Mindszentben (1888. Petőfi bölcselete), a Mindszent-Szegvár és Vidékében (az alkalmi egyházi beszédek); a kolozsvári Ellenzékben (költemények); a Torontálban (1891. 21., 44. sz. költ.) Költeményei jórészt hazafias, ünnepi alkalmi ódák, ismertebbek: Föl a zászlót!, Mária-ének, A magyar ifjúsághoz, A pásztorokhoz, Az utolsó bujdosó. Kossuth Lajos nevenapján, Márczius idusán, Az engesztelődés ünnepén, Felköszöntés, Király-köszöntő, Ezer év, Hymnus, A nagy napon. Nagy-Becskereken több irodalmi felolvasást tartott (részletekben közölte a Torontál).
Munkái
A kuruczvilág költészete. (I. Rákóczy előtti korszak. Kolozsvár, 1887. Ism. Kolozsvár, 157. sz.)
A kolozsvári róm. kath. főgymnasium önképzőkörének huszonöt éve (1863–1888) Uo. 1888
Révai Miklós. A tanuló ifjúság és a nagy közönség számára. Nagy-Becskerek, 1893
Publius Terentius Afer vígjátékai, Bpest, 1895 (Verses magyar fordítás. A magyar tudom. akadémiai Karátsonyi-díj 200 aranyát nyerte. Ism. 1896: Erdélyi Muzeum, Hét 17. sz., M. Nyelvőr, Revue Critique 25. sz.)
Emlék 1898. évi márcz. 15-én. Nagy-Becskerek (költ.)
Catalogus Provinciae Hungariae Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. Léhl István adatgyűjtését sajtó alá rend. és kieg. Koltai András. Bp., Magyar Piarista Tartományfőnökség, 1998
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János
Mindszent története és népélete. Szerk. Juhász Antal. Mindszent, Mindszent Város Önkormányzata, 1996
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. ill.
Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994
