Apja Káli Király István irodalomszervező, könyvkiadó. Középiskolai tanulmányait a Bolyai Farkas Líceumban végezte, 1995-ben érettségizett. Az elit gimnáziumokra jellemző feszes szigor után szabadabb, kötetlenebb légkörre vágyott, ezért jelentkezett Színművészeti Egyetem akkor indult dramaturg szakára. Már egyetemi évei alatt dolgozott dramaturgként, drámákat és mesejátékokat írt, diploma után ugyanott tanított dramaturgiát, színháztörténetet, 2000-2003 között az ELTE BTK esztétika szak doktori iskolájába járt.
2002-ben jelent meg két drámáját (Madame Scheisse szoknyája, Magnus) tartalmazó első kötete. Esztétika- és drámatanulmányai alatt fedezte fel Carlo Gozzi műveit. Róla szóló esszéit és egy Gozzi drámafordítását egy kötetbe szerkesztve jelentette meg (A rothadás esztétikája, 2006).
Doktori tanulmányai alatt kétlaki életet élt Marosvásárhely és Budapest közt, majd egy hirtelen fordulattal fél évre kiment Egyiptomba idegenvezetőnek. Súlyos betegséggel tért vissza Európába. A hosszas lábadozás alatt, az egyiptomi élmények hatására kezdte el írni regényét, P. Lujza: Útvesztő alig eltévedt kislányoknak (2007). A kötet elindította az írói pályán, beválogatták a legjobb első kötetes szerzők közé, megjelenése után több ösztöndíjat is kapott (Benedek Elek-ösztöndíj, 2007; Communitas alkotói Ösztöndíj, 2007; Móricz Zsigmond-ösztöndíj, 2009)
Második próza kötete, A test hangjai – ledérkönyv (2011) egy elbeszélés-füzér. A kötet szervező elve a novellák címeiben szereplő különböző élel- és italnevek, olyan benyomást keltve, mintha egy receptkönyvet olvasna az ember.
„Az érzéki megjelenítés remeklése ez a kötet, hiszen a fekete-fehér papírköteget az ölünkben tartva szinte érezzük az illatokat, szagokat, a könnyeket, halljuk a test hangjait, a nyögéseket, a cuppanásokat, a tüsszentéseket, érezzük a súrlódó bőröket, a remegést, a zihálást, látjuk a rengeteg színt.” (Kolozsi Orsolya: Testek vagyunk. Új Könyvpiac, 2011. július-augusztus 19. o.)
„Király Kinga Júlia kötetének címe összejátszás, de a könyv maga is szinesztézia, az érzékszervek összjátéka, miközben az érzetek áradata mögött a durva matériával szembesül az olvasó.” (Wernitzer Julianna: Mozgás-, hang-, íz-, szag-, tér- és szövegterápia. Jelenkor. 2013. 56. évfolyam I. szám)
Még Gozzi kapcsán ismerkedik meg Giambattista BasilePentameronjával, a 17. században írt nápolyi mesékkel, Európa első, intézményes mesegyűjteményével. Az elkészült meséket 2010-től különböző folyóiratokban publikálja, jegyzetekkel látja el.
2003 – Király Kinga Júlia: A vitéz szőcs. Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági- és Gyermek Színház. Rendező: Király István
2004 – Füst Milán: Boldogtalanok. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat. Rendező: Bodó Viktor. (Kisvárdai Különdíj, A Stúdiószínházak Nemzetközi Fesztiváljának Nagydíja)
2007 – Király Kinga Júlia – Király István: Boszorkánydal. Mesejáték. Honvéd Kamaraszínház. Budapest. Rendező: Király István
2007 – Niccolò Machiavelli – Király Kinga Júlia – Király István: A lé. Adaptáció a szerző Mandragóra című komédiájából. Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat. Rendező: Király István
2008 – Király Kinga Júlia: A szerencse fia (a darab a Benedek Elek-ösztöndíj alatt íródott). Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat. Rendező: Király István
Tudományos munkái
A test az olasz barokk színházban. Színtérkép. A Mentor és Kiadó és a Színművészeti Egyetem közös kiadványa. Marosvásárhely, 2000 (tanulmány)
A Wortton dráma wagneri jelentése. Látó, XII. évfolyam 10. szám, 2001. október (tanulmány)
A prosperitás illúziója. Symbolon. 2001 (tanulmány)
Carlo Gozzi testfelfogásának korszerű ábrázolása. Symbolon. 2002 (tanulmány)
Otthontalanság és térkeresés. Térképzetek Carlo Gozzi mesejátékában. Symbolon. 2003. (Tanulmány)
A halált még elviselhető sűrűségűvé tágító előadás – Ez az ordas sötétség.litera.hu Recenzió. 2009. november 20.
Mese az ordasról.Criticai lapok, 2009. november (Kritika)
A halálfélelem birtoklás: az élet birtoklása. Mélyinterjú Pippo Delbonóval.Színház, 2010 március
Szövetségvariáció. Testamentumi szimmetriák a Bibliothéque Pascalban. Pro Minoritate, XX. évfolyam 4. szám, 2010. tél pdf
Betolakodók és zarándokok. Bodor Ádám Verhovina madarai c. regényének elemzése. Kalligram, XXI. évfolyam 6. szám, 2012. június
Dosztojevszkijnél nagyobb feministát sose olvastam – Beszélgetés Király Kinga Júlia íróval.vasarhely.roArchiválva2014. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2012. június 8.
.svg){kind=small}
