Kenyeres Zoltán (Budapest, 1939. január 17. –) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, az irodalomtudományok akadémiai doktora. Az ELTE Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi Doktori Iskola törzstagja. Kutatási területe a 20. századi modern magyar irodalom, az irodalmi gondolkodás és a líratörténet.
Életútja
Kenyeres Imre és Kenyeres (Bolgár) Ágnes fia, mindkét szülője irodalommal foglalkozott. Felsőfokú tanulmányokat az Eötvös Loránd TudományegyetemBölcsészettudományi Kar (mai: Angol–Amerikai Intézet) magyar–angol szakán folytatott. A magyar szakon Bóka László figyelt fel tehetségére. 1962-ben vette kézhez középiskolai tanári diplomáját. A Kossuth Kiadó szerkesztőségében dolgozott két évig (1962–64). 1964-ben bekerült az MTA Irodalomtudományi Intézetébe munkatársnak. 1967–71 közt az intézetben szerkesztett Kritika című hetilap szerkesztőségének tagja. 1972–74 közt az intézet értéktudományi csoportját vezette, 1974–81-ig az intézet tudományos titkáraként működött. 1975-től szerkesztette a Látóhatár c. folyóiratot annak megszűnéséig, 1992-ig.
Felesége Becz Judit magyar–angol–olasz szakos tanárnő, két fia Kenyeres János (egyetemi docens) László (jogász), négy unokája, Ádám, Bence, Anna, Szonja.
1981-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetemre ment 20. századimagyar irodalmat tanítani a XX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékre docensi beosztásba. 1986-ban védte meg doktori disszertációját, az irodalom- és a kultúra tudomány MTA doktora címet nyerte el. 1988-ban nevezték ki egyetemi tanárnak. 1999-től Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült. Az ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója (1992–2004). A Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője (1994–2004). Az ELTE Doktori Iskolában 50 hallgató témavezetését vállalta, közülük 2011-ig 21 fő érte el a PhD fokozatot.
Gondolkodó irodalom. Budapest, Szépirodalmi, 1974, 472 p. (tanulmányok a modern irodalom köréből)
A lélek fényűzése. Budapest, Szépirodalmi, 1983, 490 p. (tanulmányok a 19. és 20. századi irodalom köréből)
Tündérsíp. Budapest, Szépirodalmi, 1983, 354 p. (monográfia Weöres Sándor költészetéről)
Irodalom, történet, írás. Budapest, Anonymus, 1995, 343 p. (tanulmányok a magyar irodalomtudomány történetéről a kezdetektől máig)
Ady Endre. Budapest, Korona, 1998, 199 p. (monográfia)
Etika és esztétizmus. Tanulmányok a Nyugat koráról, Budapest, Anonymus, 2001, 244 p.
Korok, pályák, művek. Válogatott tanulmányok, Budapest, Akadémiai, 2004, 405 p.
Ady Endre és akiknek nem kell. Töredékek. in: A hajnal frissessége. Esszék, tanulmányok, versek Láng Gusztáv tiszteletére, szerk. Fűzfa Balázs, Szombathely, Savaria University Press, 2006, 192-196.
Megtörtént szövegek. Esszék, tanulmányok a 20. századi magyar irodalomról; Akadémiai, Bp., 2010
Pár percesek. Fogalmak, könyvek, kortársak; Savaria University Press, Szombathely, 2012 (Kézjegy)
Weöres Sándor; Kossuth, Budapest, 2013
Tudományos tisztségei
Nemzeti Kulturális Alap folyóirat-kuratóriumának tagja;
