1935-ben született Coloradóban, majd Oregon államban nőtt fel, ahol szüleinek jól menő tejgazdasága volt. Az Oregoni Egyetemen újságírást hallgatott. Itt ismerte meg Faye Haxbyt, akivel huszonkét évesen házasodtak össze. A házasságukból három gyerek született: Shannon, Zane és Jed.
Egy ösztöndíjat elnyerve a Stanford Egyetemen kreatív írást tanult, de a tanárai ekkor még nem tartották kiemelkedőnek a teljesítményét, inkább csak saját szórakozására írogatott.
Az anyagi problémák miatt 1959-ben a CIA által támogatott gyógyszerkísérletekben vett részt.
Na, ilyenkor kezdi el az ember azt érezni, hogy Isten létezik. Amikor a CIA elkezd drogot osztani neked.
– Ken Kesey
Többek között az LSD, a kokain, és a meszkalin hallucinogén hatását vizsgálták az önkénteseken, később az intézet elmeosztályán is dolgozott betegfelvigyázóként. Ez a két esemény meghatározónak bizonyult az életében, mert hatására még abban az évben elkezdett írni egy regényt, ami egy elmegyógyintézetben játszódik. Az 1962-ben megjelent Száll a kakukk fészkére[1] összefoglalja mindazt, amit a kiszolgáltatottságról, emberségről és embertelenségről megtanult ezekben az időkben.
1965-ben marihuána birtoklása miatt letartóztatták. Először öngyilkosságot tettetett, és Mexikóba menekült. Később, amikor újra a hazája földjére lépett, akkor letartóztatták és öt hónapot börtönben töltött. 1967 novemberében szabadult.
Ezt követően egy ideig újságíróként dolgozott, majd a családjával letelepedett egy oregoni farmon, ahol apja mesterségét folytatta; tejgazdaságot üzemeltetett.
Írt még néhány könyvet, de ezek színvonala meg sem közelítette első regényét. 1990-ben meghívták az Oregoni Egyetemre írást tanítani, de ekkor már sokat betegeskedett: cukorbetegség kínozta, s májproblémái is voltak.