PROFILBARU.COM

	Kecskeméti Lipót
	1930 körül
	Életrajzi adatok
Született	1865. február 27.; Kecskemét
Elhunyt	1936. június 8. (71 évesen); Nagyvárad
Ismeretes mint	rabbi
	Pályafutása
Szakterület	irodalomtörténet
Kutatási terület	zsidó irodalomtörténet
Jelentős munkái	Zsidó költőkből (fordítások); Pokol a középkori zsidó költészetben; Ézsajás (I-III.)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti Lipót témájú médiaállományokat.

Kecskeméti Lipót (Kecskemét, 1865. február 27.^[1] – Nagyvárad, 1936. június 8.) rendkívül nagy tudású és tevékeny Nagyváradi főrabbi 1890-től haláláig, zsidó irodalomtörténész, bibliakutató, fivérei: Kecskeméti Adolf, a pesti hitközség elöljárója; Kecskeméti Ármin makói főrabbi; Kecskeméti Zsigmond brassói orvos.^[2]

Élete, munkássága

Kecskeméti Jakab és Weisz Róza fia. A középkori zsidó költők foglalkoztatták, verseikből lefordított egy kötetre valót (Zsidó költőkből. Budapest, 1887), róluk írt dolgozatával doktorált Budapesten (1888), s ennek egy részlete könyv alakban is megjelent (Pokol a középkori zsidó költészetben. Budapest, 1888). Középkori zsidó költőket fordított magyarra és zsidó vallástörténeti tanulmányokat írt.

A nagyváradi hitközség rabbijává választotta (1890); mint főrabbi, kitűnő szónokként vált ismertté, a magyar nyelv művésze volt, beszédeit Ady Endre is meghallgatta, s cikkben emlékezett meg egy bibliai tárgyú előadásáról, melyet a budapesti unitárius templomban tartott (1903). A Szigligeti Társaság tagja volt. Szembeszállott mindennemű vallási elzárkózással, nem fogadta el a cionizmust. A bibliakritika módszerével megírt két – egyenként háromkötetes – irodalomtörténeti műve jelent meg Jeremiás és Ézsaiás próféták könyveiről (Budapest, 1932, Nagyvárad, 1935). A 70. születésnapján elhangzott beszédeket ünnepi kötetbe foglalták (Nagyvárad, 1935).

A trianoni békediktátum után 1929 őszén a román hatóságok által bezárt állami fő reáliskolai tanárokból és diákokból létrehozta a zsidó gimnáziumot. Ez öt évig magyar tannyelvvel működött, utána át kellett térniök román tannyelvre és Kecskeméti gyűjtésének köszönhetően az épületet emelettel bővítették. Így újból nyilvánossági jogot kaptak. Az intézet később felvette jótevője nevét: Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum.^[3]

Noha megválasztották pesti főrabbinak, Kecskeméti Lipót Nagyváradon maradt. A Független Újság-ban megjelent nekrológja idézi egy mondatát, amelyet annak a román miniszternek mondott, aki felrótta neki a magyarsággal való szolidaritását: „A magyarság mellett voltam jó sorsában. Most, balsorsában ne tartsak ki oldalán? Én elismerem az új helyzetet, de ha máról holnapra más lennék és megtagadnám a magyar közösséget, Önök vetnének meg engem és vádolnának opportunizmussal!”^[4]

Kecskeméti rabbi sífelirata a nagyváradi zsidó temetőben: „Tanultam, írtam, eskettem, temettem, igét hirdettem a zsidóságnak, az igaz embereknek a zsinagógában- nem sokszor, de sokat, koldultam némelyekért, a közösségért- nem sokat, de gyakran… Belefáradtam a szavakba… De az imáim mégis folytatódnak, az örökkévalóságba: Áldd meg drága Isten, áldd meg közösségemet!” Síremlékét - amely a nagyváradi Rulikowsky temető izraelita sirkertjében található - Színi Sebő Zoltán szobrász mintázta.

Művei

Zsidó költőkből (fordítások), Budapest, 1887
Pokol a középkori zsidó költészetben, Budapest, 1888
Halottas szertartások az ősi Izraelben, 1897
Kánaáni bűvész alakok, IMIT Budapest, 1900
A prófétai erkölcsvallásnak legelső községe, 1904
Az Exilium első éveinek hatása Izrael vallására, IMIT, Budapest 1909
Egy zsidó vallás van-e, több-e? Nagyvárad, 1913
Vallási zsidóság és nemzeti zsidóság. Templomi beszédek, Budapest, 1922
Jeremiás proféta és kora I., II., III. Budapest, 1932
Ézsajás I., II., III. Budapest, 1935
Halotti beszédek, Budapest, 1937

Jegyzetek

↑ Születési bejegyzése a kecskeméti izraelita hitközség születési akv. 7/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
↑ Dr. Kenéz-Kurländer Ede: KECSKEMÉTI LIPÓT HATVAN ÉVES. In: Múlt és Jövő. XV. évfolyam (1925. április) 155. o.
↑ Gaal György: Az erdélyi zsidóság az első világháborút követő időszakban. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
↑ Gáll Ernő: Kisebbség a kisebbségben. (Hozzáférés: 2009. április 2.)

Források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
Kenyeres Ágnes (szerk.). Magyar életrajzi lexikon 1000 - 1990. Hozzáférés ideje: 2009. április 2.

További információk

Ady Endre: Rabbi a keresztyén templomban. (a-y) szignójú tárca a Budapesti Napló 1903. dec. 8-i számában; újraközölve Ady Endre összes prózai művei IV. 1964. 184–86.
Kecskeméti Lipót és Ady kézszorítását idézi Gáll Ernő: Tegnapi és mai önismeret. 1975. 388.
Gaal György: Magyar nyelvű zsidó irodalom Romániában. Évkönyv. Kiadja a Magyar Izraeliták Országos képviselete. Budapest, 1983/84.