PROFILBARU.COM

	Karikás Frigyes
Született	1891. november 4.; Körösbökény
Elhunyt	1938. május 29. (46 évesen); Moszkva, butovói kivégzőhely
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	író; újságíró; műfordító; politikai aktivista;
Sírhelye	butovói kivégzőhely
	A Wikimédia Commons tartalmaz Karikás Frigyes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Karikás Frigyes

Nem található szabad kép.^(?)
	Jancsik Ferenc és Karikás Frigyes

Karikás Frigyes, írói álnevein: Bálint, Katona Fjodor, K. F., Virág Ferenc (Körösbökény, 1891. november 4. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. május 29.^[1]) író, politikus, újságíró, műfordító, pártmunkás.

Élete

Édesanyja Rózsa Júlia, édesapja Karikás Sándor Dávid.^[2]^[3] Felesége Andics Margit, Andics Erzsébet testvére volt.^[2]^[4] Csak elemi iskolát végzett, s inas lett a borossebesi iparvasúti műhelyben. 1908-tól a vasasszakszervezet és az MSZDP tagja volt. Az első világháborúban orosz hadifogságba került, ott bekapcsolódott a hadifoglyok forradalmi szervezkedésébe, és részt vett az oroszországi polgárháborúban is.

1917-től az OK(b)P tagja volt, a következő év őszén hazatért, s részt vett a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalapításában. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg 39-es dandárjának politikai biztosaként működött. A kommün bukása után Bécsbe emigrált, ahol a Vasárnapi Kör tagja lett. Később a Szovjetunióba került, ahol textilgyári igazgatóként dolgozott. Időközben elvégezte az Ipari Akadémiát, és szépirodalmi műveket írt.

1929-ben Franciaországba ment, s a helyi magyar emigránsok közötti kommunista munkát irányította, két évvel később a KMP Központi Bizottságának kérésére felmentették a franciaországi pártmunka alól, s a KMP funkcionáriusa lett. 1932 júliusának közepén a titkárság más tagjaival együtt őt is letartóztatták, s csakúgy, mint Sallai Imrét, illetve Fürst Sándort, őt is statáriális bíróság elé akarták állítani, ám a nemzetközi tiltakozás hatására csak rendes bírósági tárgyalás folyt le.

Három évet volt börtönben, majd 1935-ben a Szovjetunióba emigrált. Itt gazdasági funkciókat töltött be, mígnem 1938. március 4-én ismét letartóztatták koholt vádak alapján, melyek szerint aktívan részt vett a magyar ellenforradalmi kémszervezet munkájában. 1938. május 19-én halálra ítélték, május 29-én kivégezték.^[1]

Íróként elsősorban elbeszéléseivel tűnt ki. Novellái először Moszkvában jelentek meg 1927-ben „Mindenféle emberek” címmel. Karikás fordította továbbá magyarra Jaroslav Hašek: Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban című híres szatíráját, mely 1930-ban jelent meg először Párizsban.

Művei

Vengerszkije rasszkazi (Moszkva, Moszkovszkij Rabocsij, 1929)
Válogatott elbeszélések (Madarász Emillel, Buenos Aires, Délamessz, 1936)
Oszennyij pajok Gyagyi Gabora (Moszkva, Gazeta 'Batrak', 1928)
Mindenféle emberek : Elbeszélések a magyar munkások életéből (Moszkva, A Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások, 1932)
39-ja brigada (A harminckilences dandár) (Moszkva, Moszkovszkij Rabocsij, 1927, Kun Béla előszavával)
A járatos ember és más elbeszélések (Goda Gábor előszavával)

Műfordítása

A. I. Taraszov-Rogyionov: Csokoládé (regény, Párizs, 1930)
Jaroslav Hašek: Infanteriszt Svejk viszontagságai a nagy háborúban

Emlékezete

Utca viseli nevét Budapesten a XIII. kerületben,^[5] Szegeden és Győr Szitásdomb nevű kerületében.
A fonyódi Mátyás Király Gimnázium 1968 és 1978 között Karikás Frigyes Gimnázium volt.^[6]
1959-ben megfilmesítették A harminckilences dandár című alkotását. A magyar történelmi dráma, A harminckilences dandár rendezője Makk Károly volt, a főszerepeket Bihari József (Korbély János) és Benkő Gyula (Karikás Frigyes) játszották.^[7]

Jegyzetek

↑ ^a ^b A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53
↑ ^a ^b HU BFL - VII.101.c - fegyenc.II - 303
↑ Karikás Frigyes személyrekordja. Budapest Főváros Levéltára, 1932. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
↑ Moszkvából magyar kommunistákat küldtek Budapestre, hogy augusztus elsejére véres tüntetéseket és rombolásokat készítsenek elő. 8 Órai Újság 18. (1932: 163.) 1.
↑ Karikás Frigyes utca. Google Maps. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
↑ 1978 és 1990 között pedig Karikás Frigyes Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola.
↑ A harminckilences dandár a PORT.hu-n (magyarul)

Források

Karikás Frigyes. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 278. o. ISBN 963 09 0412 8
Fogolytörzskönyv. Arcanum. [2014. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
Alkotói adatlapja Moly.hu

További információk

R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
Magyar szocialista irodalom. Első kiadások 1945-ig. (Bp., 1975)
Botka Ferenc: Távlatok és zsákutcák. Emigráció és irodalom. Moszkva: 1921-1932/34. Doktori disszertáció (Bp., 1990)
Domokos József: ... "Emlékezz, proletár!" Sallai Imre és Fürst Sándor pere. 1962
Imre Katalin (szerk.): Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Tálasi István: Karikás Frigyes. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1967
Révész Sándor: Karikás Frigyes – A gój mázlija. Jelen, 2023. december 8. 26–29. o.