Kardos Pál (irodalomtörténész)
Kardos Pál (Debrecen , 1900 . február 24. [ 3] Debrecen , 1971 . július 2. [ 4]
1917-ben érettségizett a debreceni református gimnáziumban. 1918–1919 között a Budapesti Tudományegyetemen , 1919–1922 között a debreceni Tisza István Tudományegyetemen tanult. 1923–1925 között a Debreceni Zsidó Gimnázium óraadó, 1925–1927 között helyettes, 1927–1944 között rendes tanára volt. 1924-ben a párizsi Sorbonne vendéghallgatója volt. 1926-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. 1927–1947 között a debreceni Ady Társaság egyik alapító tagja volt. Budapesti tanulmányai alatt az Eötvös Collegium tagja volt. 1944-ben munkaszolgálatos volt. 1945–1946 között a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium tanára volt. 1946–1947 között a budapesti izraelita hitközség gimnáziumának rendes tanára volt. 1947–1950 között az Írói Munkaközösség tagja és főtitkára volt. 1947–1952 között a Debreceni Tudományegyetem , illetve a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar II. sz. Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének intézeti tanára, 1952–1962 között docense, 1962–1965 között egyetemi tanára volt. 1950–1956 között a Magyar Írók Szövetsége debreceni csoportjának elnöke volt. 1956-ban végzett az Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemen . 1965-ben vonult nyugdíjba.
1930-ban feltűnt Kardos Lászlóval közösen írt tanulmányuk, melyben a Hankiss–Juhász szerzőpár a kortárs magyar irodalomról írt francia nyelvű könyvét bírálták. Cikkeiben és könyvismertetéseiben is, a Válaszban és a Tiszántúli Figyelőben elsősorban a 20. század magyar irodalmával foglalkozott. 1949-ben a magyar zsidóság sorsát vázolva tanulmányt írt az elpusztult hajdúböszörményi közösség történetéről. Tudományos értékű Nagy Lajosról (1958) és Babits Mihályról írt monográfiája (1972). Sok ismeretlen adat felkutatásával gazdagította a Móricz -irodalmat. Kisebb cikkeiben és írásaiban a Nyugat íróival és a debreceni szellemi élet történetével foglalkozott.
Szülei: Kardos Albert (1861–1945) irodalomtörténész és Szobotka Malvin (?-1945) voltak. Első felesége, Weisz Klára (?-1945) volt. Fia, Kardos Ferenc (1932–1945) volt. Felesége, szülei és egyetlen gyermeke a holokauszt áldozata. Második felesége; 1946-tól Gottesmann Dóra volt. Testvére, Kardos László (1898–1987) irodalomtörténész volt.
Sírja a Debreceni köztemetőben található.
Révai Miklós nyelvészeti munkásságának tudományos értéke (Tanári szakdolgozat; Debrecen , 1923)Bírálat Hankiss–Juhász Panorama de la littérature hongroise című művéről (Kardos Lászlóval , Debrecen , 1930)
Az új magyar irodalom története francia nyelven (1930)
Arany János izenete (Debrecen , 1942)A modern héber irodalom története 1782-től napjainkig (1943)
A debreceni Ady-Társaság húszéves története 1927-1947 (Debrecen , 1947)
Adalékok a hajdúböszörményi zsidóság történetéhez (Hajdúböszörmény , 1949)
Magyar irodalom történet (1951)
A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig (1951)
Tóth Árpád négy ismeretlen verse (Irodalomtörténeti Közlemények, 1953)Tóth Árpád , a debreceni hírlapíró (Építünk. A Magyar Írók Szövetsége debreceni csoportjának folyóirata, 1953)Elbeszélések (1954, 1958)
A "Nyugat" debreceni kapcsolatai (1955)
Móricz Zsigmond nyilatkozata és levele a Légy jó mindhalálig debreceni bemutatójáról (1956)Móricz Zsigmond és Nagy Lajos parasztábrázolásáról (Alföld, 1956)Ady Endre – Móricz Zsigmond (egyetemi jegyzet, Kovács Kálmánnal ; 1957, 1960)Nagy Lajos élete és művei (Budapest , 1958)Oláh Gábor (Alföld, 1958)A „Kiskunhalom”-ról (Kortárs, 1958)
Ady Endre (1959)Vadember (1959)
A Nyugat a forradalom alatt (1960)
Ady költészete (1960)
Költők jártak Debrecenben (Alföld, 1961)
Ady és Babits kapcsolata 1919-ig (Acta Universitatis Debreceniensis, 1961)
Ének a magasban (1962)
Nagy Zoltán költészete (Budapest , 1962)
Nagy Lajos válogatott művei (1962)Kosztolányi Debrecenben (1962)Kardos Albert születésének 100. évfordulója alkalmából (1962)Fagyejev (Budapest , 1963)Babits viszonya Adyhoz 1919 után (1963)
A Válasz és az Ady Társaság (Alföld, 1964)
A fiatal Babits költői témái (Studia Litteraria, 1965)
Szabó Lőrinccel a forradalmak idején (Alföld, 1965)Babits az első világháború alatt. 1–2. (Studia Litteraria, 1966)
Szekszárdon született (Alföld, 1966)Majakovszkij Lenin poémája (1967)
Babits kapcsolata a század eleji katolikus mozgalommal (Studia Litteraria, 1967)
Debrecen, Hortobágy (1968)
Babits Mihály két művéről (Irodalomtörténet, 1970)
„Lázadás” Lukács György ellen (Alföld, 1971)
Babits Mihály (Budapest , 1972)Irodalmi tanulmányok (válogatta és szerkesztette: Fülöp László , Budapest , 1979)
Munka Érdemrend arany fokozata
Jegyzetek
Szabolcsi Miklós : Kardos Pál: Nagy Lajos élete és művei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)Bata Imre : Nagy Zoltán: Ének a magasban. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1962)Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963. Fülöp László : Kardos Pál köszöntése (Alföld, 1970. 5. sz.)Kardos László : Kardos Pál hetven éves (Élet és Irodalom, 1970. 8. sz.)Halálhír (Népszabadság, 1971. július 3.)
Fáy Árpád : Búcsú Kardos Páltól (Élet és Irodalom, 1971. 28. sz.)Bán Imre : Kardos Pál (Alföld, 1971. 8. sz.)Juhász Béla : Kardos Pál (Irodalomtörténet, 1971. 4. sz.)Vargha Kálmán : Kardos Pál (Irodalomtörténeti Közlöny, 1971. 4. sz.).Rónay László : Kardos Pál: Babits Mihály (Alföld, 1972)Melczer Tibor : Kardos Pál: Babits Mihály (Irodalomtörténeti Közlemények, 1974)Gottesmann Dóra : Kardos Pál két Ady-írása (Múzeumi Kurír, 1977)Kardos Pál Bibliográfia. Összeállította: Tikász Józsefné. (A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanárainak munkássága. 10. Debrecen, 1980)
Laczkó András : Kardos Pál: Irodalmi tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1980)Kilián István : Kardos Pál: Irodalmi tanulmányok. (Helikon, 1981)Kiss Tamás: Kardos Pál: Irodalmi tanulmányok (Alföld, 1981)
Emed Alexander: Egy debreceni literátor. Kardos Pál (Ezredvég, 2007)
