Karbonil-szulfid

Karbonil-szulfid
Karbonil-szulfid
A karbonil-szulfid molekula modellje
IUPAC-név	Karbonil-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	463-58-1
SMILES O=C=S
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	COS
Moláris tömeg	60,08 g mol^−1[1]
Megjelenés	Színtelen gáz
Sűrűség	2,721 kg/m³ (gáz, normálállapotban)[1] 1,178 kg/l (folyadékfázis, forrásponton)[1]
Olvadáspont	−138,81 °C[1]
Forráspont	−50,2 °C[1]
Oldhatóság (vízben)	1447 mg/l[1]
Veszélyek
EU osztályozás	Nagyon gyúlékony (F+), Mérgező (T)[1]
NFPA 704	4 3 0
R mondatok	R12, R23[1]
S mondatok	S9, S16, S33, S36, S45[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Szén-dioxid Szén-diszulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának (egy kénatomot tartalmazó származékának) tekinthető. A képlete COS. Az oxid-szulfidok közé tartozik. (Oxid-szulfidoknak nevezik azokat a vegyületeket, amelyben egy központi atomhoz nem csak kénligandumok, hanem oxigénligandumok is kapcsolódnak.) Jellegzetes szagú gáz. Lineáris molekulákat alkot. Vízben oldható. A vegyületet Than Károly magyar kémikus fedezte fel 1867-ben (ő a 'szénélegkéneg' néven tartotta számon).

Kémiai tulajdonságai

A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és szén-diszulfidra a következő egyenlet szerint:

${\displaystyle \mathrm {2\ COS\rightarrow CO_{2}+CS_{2}} }$

Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során szén-dioxid és kén-hidrogén képződik. Lúgok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek.

${\displaystyle \mathrm {COS+4\ KOH\rightarrow K_{2}CO_{3}+K_{2}S+2\ H_{2}O} }$

Előfordulása

A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes ásványvizekben oldott állapotban, például a parádi és a harkányi ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét.

Kimutatták a Vénusz légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.^[2]

Előállítása

Karbonil-szulfid képződik szén-monoxidból és kéngőzökből magas hőmérsékleten.

${\displaystyle \mathrm {S+CO\rightarrow COS} }$

Laboratóriumban előállítható kálium-tiocianátból kénsavval. Az így nyert gáz melléktermékeket tartalmaz, ezért tisztítást igényel.

${\displaystyle \mathrm {KSCN+H_{2}SO_{4}+H_{2}O\longrightarrow KHSO_{4}+NH_{4}HSO_{4}+COS} }$

Források

• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet.

Hivatkozások

1. A karbonil-szulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 29. (JavaScript szükséges) (angolul)
2. Mikrobák lakják a Vénuszt? - index.hu