Kőfaragó-Gyelnik Vilmos

Kőfaragó-Gyelnik Vilmos
Életrajzi adatok
Született	1906. március 30. Budapest
Elhunyt	1945. március 15. (38 évesen) Amstetten
Ismeretes mint	botanikus lichenológus gombabiológus taxonómus
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem

Kőfaragó Gyelnik Vilmos (Budapest, 1906. március 30.-Ausztria, Amstetten, 1945. március 15.) botanikus, lichenológus.

Életrajza

1924-ben budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem szerzett oklevelet, ahol a Növényrendszertani és Növényföldrajzi Intézetben Tuzson János tanítványa volt, ki később a zuzmók egyik hazai szakértőjévé vált.

Különböző európai herbáriumokat látogatott, így a bécsi, berlini, stockholmi, helsinki és Uppsala egyetemek herbáriumát is. 1928-ban, 8 hónapig Kairóban is dolgozott.

1929-ben a Budapesti Egyetem doktori címmel díjazta Adatok Magyarország zuzmó vegetációjához. II. című munkáját, 1930-tól a Budapesti Egyetemen, 1934-től a Debreceni Egyetemen tanított.

1940-ben Kőfaragó-Gyelnik Vilmos Borbásia Nova 1–25 néven új folyóiratot hozott létre, melynek egyúttal főszerkesztője is lett.

Az amstetteni vasútállomás bombázása során hunyt el, 39 évesen, 1945. március 15-én.

Munkássága

Dyelnik mintegy 100 tudományos művet tett közzé Magyarország, Argentína, Japán és Oregon zuzmók leírására.

Gombák, Dyelnikről elnevezve

• Nephromium tropicum var. gyelnikii Räsänen, 1944
• Opisteria homanii var. gyelnikii Räsänen, 1937
• Parmelia gyelnikii CWDodge, 1959 (" gyelniki ")
• Polyblastia gyelnikiana Servít, 1946
• Thelidium gyelnikii Servít, 1946
• Verrucaria gyelnikii Servít, 1939
• Verrucaria parmigera var. gyelnikiana Servít, 1939

Források

• Magyarország a XX. században: [1], [2]
• Verseghy Klára: Die Lichenologen Ungarns. Feddes Repertorium, 1963.