Kürti József

Kürti József
Kürti József kb. 25 évesen
Kürti József kb. 25 évesen
SzületettRudik József
1881. július 14.[1]
Szatmárnémeti[2]
Elhunyt1939. június 18. (57 évesen)[2]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDaróczy Vilma
(h. 1907–1939)
SzüleiRudik Ferenc
Kürthi Julianna
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (1901–1904)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (41-1-77)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kürti József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Friedrich Schiller: Stuart Mária. Nemzeti Színház. Bemutató: 1927.04.04. Talbot: Kürti József.

Kürti József, 1900-ig Rudik[3] (Szatmár, 1881. július 14. – Budapest, Józsefváros, 1939. június 18.)[4] magyar színész.

Élete

Rudik Ferenc és Kürthi Julianna fia. 1904-ben szerzett diplomát a Színművészeti Akadémián, majd a Thália Társasághoz került, ahol Szemere György Siralomházban című darabjának főszereplőjeként nagy sikert ért el. 1906–07-ben Pécsett Kövessy Albert társulatában játszott, majd 1907–1908-ban a Népszínház–Vígopera tagja lett. 1908–1909-ben visszatért a Thália Társasághoz. 1909-től a Magyar Színházban láthatta a közönség, 1913 és 1925-ig a Nemzeti Színház művésze volt. 1925 és 1928 között a Vígszínházban szerepelt, ahol az Ezüstlakodalom című vígjátékban mutatkozott be. 1926-ban gyakran vendégszerepelt a Belvárosi Színházban. 1928-tól ismét a Nemzeti Színház foglalkoztatta, egészen haláláig. Filmekben is játszott és verseskötetei is megjelentek. Erős egyéniségű és sokoldalú színésznek tartották. Játékában egyaránt megjelent a líra, a szenvedély és a humor is.

Sírja a Kerepesi temetőben található [41-1-77].

Magánélete

Házastársa Daróczy Vilma (1883–1970) volt, Daróczy István és Tóth Erzsébet lánya, akit 1917. január 22-én Budapesten vett nőül.[5]

Jelentősebb szerepei

Filmjei

  • Ágyú és harang (1915) – Magyar Mihály
  • A falu rossza (1916) – Feledi Gáspár
  • A fekete szivárvány (1916) - Lidia apja
  • A csikós (1917) – Bálint
  • Szent Péter esernyője (1917) - nyakas kálomista
  • A piros bugyelláris (1917)
  • Károly bakák (1918) – kocsmáros
  • A kétlelkű asszony (1918) – Oláh Gábor gróf
  • Az aranyember I-III. (1918) – Fabula
  • Az összeesküvők (1918)
  • Fekete tulipán (1919)
  • Jön az öcsém (1919, rövid) – a báty
  • A rög (1920)
  • A száműzött (1920) – sheriff
  • Szép Ilonka (1920) – Peterdy
  • A fogadalom (1920) – Gajdos András béresgazda
  • A falusi kislány Pesten (1920)
  • A szürkeruhás hölgy (1920) – detektív
  • Mackó úr kalandjai (1921) – Mackó úr
  • Petőfi (1922) – Petrovich
  • Ludas Matyi (1922) – Döbrögi
  • A cigány (1925) – Kurta Gergely nagygazda
  • Rongyosok (1925) – Varju András földbirtokos
  • Tavaszi zápor (1932) – Mária apja
  • Az iglói diákok (1934) – igazgató
  • Szerelmi álmok (1935, magyar-német-osztrák) – Pekry Ernő báró
  • Budai cukrászda (1935) – Dr. Demeczky Győző körorvos
  • Címzett ismeretlen (1935) – árvaház igazgatója
  • Két fogoly (1937) – orosz utas a vonaton
  • Borcsa Amerikában (1938) – Szalai Pista édesapja
  • Érik a búzakalász (1938)
  • Varjú a toronyórán (1938) – Fekete
  • Fehérvári huszárok (1938) - Seregély, intéző
  • A pusztai királykisasszony (1938) – tanfelügyelő
  • Süt a nap (1938) – Fehér tiszteletes
  • Magyar feltámadás (1938-39) – szlovák foglár

Jegyzetek

  1. ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08995.htm, Kürti József, 2017. október 9.
  2. ↑ a b c Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 30155/1900. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 365. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1900. év 32. oldal 48. sor
  4. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1267/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
  5. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 39/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)

Források

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!