A sorozatban 2005-ben mutatkozott be, a nyolcadliteresek között. Egy versenyen, a francia nagydíjon szabadkártyásként indult, de szerepelt a szezon utolsó két versenyén is.[1] Pontot nem szerzett. 2006-ban felkerült a negyedliteresek közé, a szezont végül 15 ponttal a huszadik helyen zárta. 2007-ben is maradt ebben a géposztályban. Legjobb eredménye egy tizenegyedik hely volt, a szezont végül a 21. helyen zárta. Ezúttal 19 pontot szerzett.
2008-ra visszatért a legkisebbek közé, ahol a Loncin Racingnél versenyzett, Alexis Masbou csapattársaként. A motor nem volt versenyképes, így Cluzelnek nem sikerült pontot szereznie.
2009-ben ismét a negyedliteres géposztályba szerződött. A szezonnyitón rögtön egy meglepetéssel szolgált, ugyanis a második helyen végzett. Bár ezt az eredményét később nem tudta megismételni, így is bőven túlszárnyalta az előző évi teljesítményét. A szezont végül a tizenkettedik helyen zárta 82 ponttal.
2010-ben az újonnan létrejött Moto2-ben indult. Csapata a korábban MotoGP-ben Hayate néven szereplő Forward Racing.[2] A szezon során rendkívül hullámzó teljesítményt nyújt, a szezonnyitón dobogóra állhatott, aztán többször is kiesett, majd Silverstone-ban megszerezte pályafutása első győzelmét.[3] 2011-re is ugyanabban a csapatban maradt, ezúttal Alex Baldolinivel karöltve. Legjobb eredménye egy negyedik hely volt Nagy-Britanniában, és 41 ponttal a 21. helyen zárta a szezont.
2012-ben a Supersport-világbajnokságba igazolt, a PTR Honda csapat Honda CBR600RR-jével,[4] csapattársával, Ronan Quarmby volt. Többször tudott diadalmaskodni, emellett számos pódiumot is gyűjtött és végig az élmezőny stabil tagjának számított. Ennek köszönhetően a szezont a 2. helyen zárta 210 ponttal, 21-gyel lemaradva a török Kenan Sofuoğlutól.[5]
A 2013-as évre felkerült a Superbike-szériába a FIXI Crescent Suzuki csapat Suzuki GSX-R1000-esével.[6] Legjobb eredményét a brit Silverstone-ban érte el egy 2. pozíció képében.[7] Ezenkívül szinte az összes futamon pontot gyűjtött, ami a 10. helyhez volt elegendő összetettben.[8]
2014-ben visszatért a Supersport kategóriába egy MV Agusta F3 675-öttel.[9] Újból győzni tudott, három esetben is. 2015-ben is ugyanabban a csapatban maradt az olasz Lorenzo Zanettivel.[10] A bajnokság utolsó három fordulóját kénytelen volt kihagyni, miután a spanyol nagydíj második edzésén, Jerezben eltört a bal sípcsontja és elmozdult a jobb válla.[11] A továbbiakban Nicolás Terol helyettesítette.[12] Addig a pontig abszolút bajnoki címre esélyesnek számított Sofuoğlu mellett. Végül 4. lett, miután több erős eredményt is hozott Jerezig és csak Sofuoğlu, P. J. Jacobsen és társa, Zanetti végzett előtte.[13] 2016-ban visszatért és sorozatban a harmadik kiírását kezdte meg a MV Agusta Reparto Corse alakulatával.[14]Thaiföldön és hazai pályán, Franciaországban, Magny-Coursban tudott felállni a dobogó legtetejére.[15] Újból ezüstérmes pozícióban rangsorolták, ismételten csak a török riválisa tudta felülmúlni.[16]
2017-re csapatot és márkát is váltott. A CIA Landlord Insurance által felkészített Honda CBR600RR-rel állt fel a rajtrácsra.[17] A pilóták egyéni pontversenyében 155-öt gyűjtött, ami a 3. helyre volt elegendő Lucas Mahias és Sofuoğlu mögött. 2017 októberében vált hivatalossá, hogy 2018-ban a NERD Racing Yamaha YZF-R6-osát fogja pályára vinni.[18] A csapattársa az osztrák Thomas Gradinger volt. Az utolsó futamig harcban állt a végső sikerért, azonban Katarban kiesett, ezzel kiszállt a világbajnoki címből.[19][20]
2019-ben a szoros gyári Yamaha támogatással rendelkező GMT94-es istállóhoz ment át,[21] Corentin Perolari mellé.[22] Az összes futamon célba ért, mindegyiken a pontszerzők között. Csupán 13 ponttal múlta felül a bajnok, Randy Krummenacher és héttel a második, Federico Caricasulo. 2020-ban a Supersport átállt a kétversenyes formátumra,[23] így összesen 15 futamból állt a szezon. A teruel nagydíj névre hallgató viadalon, Aragónban az első kanyarban motorja meghibásodott és a mögötte haladó Raffaele de Rosa nekihajtott.[24] Leesett a motorról, majd kórházba szállították és kiderült, hogy a bal lába több helyen is megsérült, amit műteni kellett.[25] Az ezt követő két versenyre Kyle Smith váltotta.[26] Az évadzárón, Estorilban ült újra motorra, ahol mindkétszer pontokat kapott.
2021-re is maradt a GMT94 alkalmazásában.[27] Egyedül az aragón hétvégét kényszerült kihagyni sérülés miatt,[28] viszont összesen kilencszer végzett a top3 helyezés valamelyikén. 2022 júliusában a Donington Park első versenyén egy nagy bukást követően két lábközépcsonttörést szenvedett a jobb lábban, eltört a bal sarka és fájlalta a bal vállát.[29] Helyettesének Valentin Debiset nevezték ki Csehországra.[30]
2022. szeptember 7-én, a hazai versenye előtt nem sokkal, 34 évesen bejelentette visszavonulását.[31][32][33] Pályafutása során 134-szer indult a nemzetközi Supersport-géposztályban, ahol 24 alkalommal intették le az első helyen.
Érdekesség, hogy rajtszáma mindig is a #16 volt, kivéve 2005-öt, ekkor #89-cel versenyzett.[34]