Jo Cox

Jo Cox
Született	Helen Joanne Leadbeater 1974. június 22.[1][2] Batley[1]
Elhunyt	2016. június 16. (41 évesen)[3][1][2] Leeds General Infirmary[4]
Állampolgársága	brit
Házastársa	Brendan Cox ( – 2016. június 16.)[5]
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	member of the 56th Parliament of the United Kingdom (2015. május 7. – 2016. június 16.)
Iskolái	London School of Economics Heckmondwike Grammar School Pembroke College (–1995)
Halál oka	szúrt seb
weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Jo Cox témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Helen Joanne Cox (sz. Leadbeater; 1974. június 22. – 2016. június 16.) brit politikus, a Munkáspárt tagjaként Batley és Spen választókerület parlamenti képviselője 2015 májusától haláláig.

Fiatalkora

Cox a West Yorkshire-i Batley városában született 1974. június 22-én. Gyermekéveit a szomszédos Heckmondwike-ban töltötte. Anyja iskolai titkárként, apja egy fogpaszta- és hajlakk gyárban dolgozott. Középiskolai tanulmányait a helyi gimnáziumban végezte. Nyaranként az apját is foglalkoztató gyártóüzemben dolgozott diákmunkásként.^[6]

Cox társadalom- és politikatudományt hallgatott a Cambridge-i Egyetem Pembroke College-jában, ahol 1995-ben szerezte meg alapszakos diplomáját, családjából elsőként. Később a London School of Economics hallgatója volt.^[7]

Karitatív tevékenysége

Politikai karrierjét Joan Walley munkáspárti képviselő (Stoke-on-Trent North) kampánystábjában kezdte, majd két évet Brüsszelben töltött Glenys Kinnock európai parlamenti képviselő munkatársaként. 2001 és 2009 között bekapcsolódott az Oxfam nemzetközi segélyszervezet tevékenységébe, ebben a minőségben különböző posztokat töltött be Brüsszelben, Londonban majd New Yorkban. Később úgy nyilatkozott, hogy ezen munkája, különösen mikor afganisztáni és darfuri menekültekkel került kapcsolatba, nagy hatással volt későbbi politikai pályafutása szempontjából.

Hazatérve Gordon Brown miniszterelnök feleségének, Sarah Brown karitatív munkáját segítette, aki a gyermekhalandóságra kívánta felhívni a figyelmet.^[8] Közben különböző nőjogi és modern rabszolgaság-ellenes jogvédőszervezetek tevékenységében is szerepet vállalt.^[9]

Parlamenti pályafutása

Pártja, a brit Munkáspárt a leköszönő Mike Wood helyére jelölte szülővárosa, Batley és Spen választókerület képviseletére a 2015-ös parlamenti választáson.^[10] Jelölését a pártja által a gyakorlatba átültetett női kvótának köszönhette.^[7] A választókerület biztos befutóhelynek számított a Munkáspárt számára, így nem meglepő módon Cox győzedelmeskedett a szavazatok 43,2%-ával, mintegy hatezer szavazattal ráverve konzervatív riválisára.^[11]

Első parlamenti beszédét 2015. június 3-án mondta el a House of Commons ülésén, felhívva a figyelmet az általa képviselt választókerület etnikai megosztottságára és gazdasági nehézségeire.^[12] Egyike volt azon 36 munkáspárti képviselőnek, akik Jeremy Corbynt jelölték a Munkáspárt élére a vesztes 2015-ös parlamenti választás után, miután Ed Miliband lemondott. Cox azzal érvelt, hogy a párton belül megosztó személyiségnek számító Corbynt azért segítette hozzá a jelöléshez, hogy neve felkerülhessen a jelöltek listájára, és így kiszélesítse a vitát a párt előtt álló célkitűzéseket illetően.^[13] A tisztújításon már Liz Kendallra szavazott,^[14] végül Corbyn győzedelmeskedett. 2016 májusában már sajnálatát fejezte ki Neil Coyle képviselőtársával együtt, hogy az előző évben Corbynre szavazott.^[15]

Az európai migrációs válság elmélyülésével Cox figyelme a szíriai polgárháború és az azzal járó menekültek és migránsok helyzete felé fordult. 2015 októberében egy, a The Observerben Andrew Mitchell konzervatív képviselővel közösen írt cikkben szorgalmazta, hogy Szíriában a brit hadsereg segítségével demilitarizált zónát kellene létrehozni a menekültek megsegítésére.^[16] Még ugyanabban a hónapban Cox létrehozta a Szíria Barátai elnevezésű parlamenti képviselőcsoportot, amelynek elnöke lett.^[17][18] Öt munkáspárti képviselő egyikeként tartózkodott azon a szavazáson, ahol a brit alsóház eldöntötte, hogy az ország részt vesz az Iszlám Állam (ISIS) elleni küzdelemben,^[7] úgy értékelte, hogy a beavatkozás nem segíti elő a békés rendezés ügyét.^[19] Cox a polgári lakosság megsegítésére és a béke előmozdítására kívánta helyezni a hangsúlyt.^[20]

Cox szintén támogatója volt a Palesztina és Közel-Kelet Barátai munkáspárti képviselőcsoportnak is,^[21] többek között a gázai övezet blokádjának és a brit kormány által kibocsájtott gazdasági embargó feloldását is követelte.^[22][23]

Halála

Cox elszántan kampányolt a Brexit, azaz Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépése ellen.^[24] 2016. június 16-án kampánykörútja során halálosan megsebesítette egy Thomas Mair nevű magányos merénylő Birstall városában.^[25][26] Halálának hírére mindkét oldal bejelentette, hogy felfüggesztik kampányukat.^[25]

Szemtanúk szerint Coxot három lövés és számtalan késszúrás érte. Egy 77 éves férfi szintén megsérült, amikor segíteni próbált a képviselőnőnek. A beszámolók szerint a merénylő "Britannia a legfontosabb!" felkiáltással támadt Coxra. A hasonnevű szélsőjobboldali párt visszautasította, hogy közük lenne a merénylethez.^[25][26]

A képviselőnőt életveszélyes sérülésekkel szállították a leeds-i kórházba, ahol négy órával később elhunyt.^[26][27] Cox volt az első parlamenti képviselő 1990 óta, aki gyilkosság áldozatává vált Nagy-Britanniában. Abban az évben a Konzervatív Párt Eastbourne-i képviselője, Ian Gow ellen követtett el gyilkos merényletet az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA).^[28]

A merénylőt később az 52 éves Thomas Mair személyében azonosították. A Cox választókerületében élő személy pszichiátriai kezelés alatt állt, és kapcsolatban állt különböző észak-amerikai neonáci csoportosulásokkal.^[29][30] A következő napon a West Yorkshire-i Rendőrség nyilatkozatban megerősítette, hogy célzott támadásra került sor, amelynek motivációja mögött a merénylő politikai meggyőződése húzódott meg.^[31]

Források

1. Julia Langdon: Jo Cox obituary (brit angol nyelven). The Guardian, 2016. június 16. [2016. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
2. MnfMS4hT
3. Labour MP Jo Cox dies after being shot and stabbed (brit angol nyelven). The Guardian, 2016. június 16. [2016. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 31.)
4. http://uk.businessinsider.com/breaking-news-jo-cox-has-been-shot-and-stabbed-2016-6
5. http://www.theguardian.com/politics/live/2016/jun/16/eu-referendum-live-osborne-brexit-budget-leave-tories?page=with:block-5762bf93e4b08efba829a94f#block-5762bf93e4b08efba829a94f
6. „Jo Cox profile: The Yorkshire lass who achieved her 'dream' of representing her hometown in Westminster”, The Daily Telegraph (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
7. „Jo Cox obituary: Proud Yorkshire lass who became local MP”, BBC News, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
8. Hope, Christopher. „Oxfam: MPs shocked by 'disgraceful' political campaigning”, The Daily Telegraph, 2014. június 10. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
9. Martin, Shaw. „Women's campaigner Jo Cox chosen as Labour candidate to fight next General Election in Batley & Spen”, Huddersfield Daily Examiner , 2014. május 12. (Hozzáférés: 2016. május 6.) 
10. „Women's campaigner Jo Cox chosen as Labour candidate to fight next General Election in Batley & Spen”, Huddersfield Daily Examiner, 2014. május 12. (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
11. „Jo Cox, Member of British Parliament, Is Killed in Attack”, New York Times, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
12. Devolution And Growth Across Britain. Hansard, 2015. június 3. (Hozzáférés: 2016. június 17.)
13. Maiden speech made by new MP Cox before nominating Corbyn. Batley & Birstall News, 2015. június 19. [2016. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 16.)
14. „Labour moderates plot fightback aimed at regaining control of party in the event of Jeremy Corbyn victory”, The Independent , 2015. szeptember 10. (Hozzáférés: 2016. május 6.) 
15. „We nominated Jeremy Corbyn for the leadership. Now we regret it”, The Guardian , 2016. május 6. (Hozzáférés: 2016. május 6.) 
16. „British forces could help achieve an ethical solution in Syria”, The Observer, 2015. október 11. (Hozzáférés: 2015. október 11.) 
17. „More than 50 Labour MPs to defy Jeremy Corbyn in vote on Syria”, The Guardian , 2015. október 10. (Hozzáférés: 2016. június 1.) 
18. Proctor, Kate. „Jo Cox: Syrian ceasefire tipped in President Assad and Russia's favour”, Yorkshire Post , 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. június 1.) 
19. Cox, Jo. „With Regret, I Feel I Have No Other Option But to Abstain on Syria”, Huffington Post, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2016. május 6.) 
20. „Jo Cox obituary: The Labour MP who campaigned tirelessly for refugees”, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
21. Parliamentary supporters. Labour Friends of Palestine & the Middle East. [2016. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 17.)
22. Making the progressive case for peace in Palestine and Israel: Labour Party policies to support the rule of law and human rights pp. 10-12. Labour Friends of Palestine & the Middle East, 2015. december 1. [2016. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 17.)
23. Have your say: Israel boycott ban. Jo Cox MP, 2016. február 17. [2016. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 17.)
24. „EU vote: Where the cabinet and other MPs stand”, BBC News, 2016. június 14. (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
25. Boyle, Danny. „Labour MP Jo Cox dies after being shot and stabbed in her constituency near Leeds”, The Telegraph, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
26. „Labour MP Jo Cox has died after being shot and stabbed”, The Guardian, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
27. „Jo Cox MP dead after shooting attack”, BBC News, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2016. június 16.) 
28. „The Attack on a British MP”, The Atlantic, 2016. június 16. (Hozzáférés: 2016. június 16.) „As our colleague Matt Ford notes, Cox is the first MP to be assassinated in office since Ian Gow, a Conservative lawmaker who was killed in a car bombing by the Irish Republican Army in 1990.” 
29. Pidd, Helen. „Suspect in Jo Cox's killing described as quiet, polite and reserved”, The Guardian, 2016. június 17. (Hozzáférés: 2016. június 18.) 
30. Castle, Stephen. „Suspect in British Lawmaker's Killing Is Said to Have Neo-Nazi Ties”, New York Times , 2016. június 17. (Hozzáférés: 2016. június 17.) 
31. Booth, Robert. „Jo Cox killing: suspect's far-right links a 'priority line of inquiry'”, The Guardian, 2016. június 17. (Hozzáférés: 2016. június 17.)