Legidősebb fia Jellinek Mórnak, a budapesti közúti vasút létesítőjének és Fuchs Jankának. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte; a jogot a bécsi, majd a budapesti egyetemen hallgatta. 1876-ban ügyvédi irodát nyitott. Tevékeny részt vett a jogászkör tárgyalásaiban; választmányi tagja volt az ügyvédi kamarának. Az 1887-es választások alkalmával mint a Szabadelvű Párt híve Beszterce-Naszód megye Naszód kerületéből tagja lett a képviselőháznak; úgy az 1892-es választáskor is; tagja volt az igazságügyi és az összeférhetetlenségi bizottságnak. Mint képviselő a törvényelőkészítés terén és az igazságügy bizottságban tevékeny részt vett; a bírói és ügyészi szervezetről, a sommás eljárásról és az anyakönyvekről szóló törvényjavaslatok előadója volt a képviselőházban; elkészítette a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslatot az indokolással együtt, a sommás eljárásról szóló törvényjavaslat előkészítő munkáiban részt vett és kidolgozta annak általános részét, hasonlókép közreműködött a házassági jogról szóló törvényjavaslat előkészítésében és megcsinálta annak általános indokolását; részt vett a házassági eljárás előkészítésében is.
Magánélete
Házastársa Markbreit Irma Malvina (1863–1936)[3] volt, Markbreit Adolf földbirtokos és Schlesinger Henrietta lánya, akivel 1886. június 22-én Budapesten kötött házasságot.[4]
Gyermekei
Jellinek Lívia (1887–1887)
Jellinek Melinda (1891–?). Férje Mach Alfonz (1876–1951) volt.[5]
Jellinek Alfonz Adolf (1899–1945)[6] részvénytársasági igazgató. Felesége Kiss Rózsa volt.
Cikkei
Jogtudományi Közlönyben
Kritikai hangok igazságszolgáltatásunk felett (1879)
Észrevételek az általános magyar magánjogi törvénykönyv tervezete fölött (1881)
A perrendtartási novella és a birói szervezet (1881)
A házi fegyelem joga a magyar hitkönyv és a curiai gyakorlat szempontjából (1881)
A kizárási okok az esküdtszéki eljárásban (1881)
Védbeszédek sajtó- és bűnügyekben (1881)
A magyar általános magánjogi törvénykönyv tervezete (1882)
Bűnvádi eljárás és esküdtszék (1882)
A delegatio állása közjogunkban (1882)
Törvénytervezet a büntető törvénykezési eljárásról (1883)
Az ügyvédi kamara tárgyalása a bűnvádi eljárás iránt (1883)
Az országgyűlés tagjainak büntetőjogi oltalma (1884)
A svájci szövetséges törvény a szerzői jogról (1884)
Az írott hitbérről (1885)
A főispáni jogról és a bíróságok, és könyvismertetések (1885)
A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának gyakorlata (1887)
Államtitkár az igazságügyminiszteriumban (1887)
A német perrendtartás a gyakorlatban és könyvism. (1887)
Adalékok az italmérési jog természetéhez (1888)
A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának gyakorlatából (1888)
A hagyatéki eljárásról szóló törvényjavaslat (1890)
A Jogba (1885, 1887-1888) és a Büntető Jog Tárába is írt. Közjogi tárgyú cikkei megjelentek a Pesti Naplóban és a Pester Lloydban. A Pallas nagy Lexikonának is munkatársa volt.
Munkái
Az apai hatalomról a római jogban (Budapest, 1875)
Észrevételek a magánjogi törvénykönyv tervezetének általános része fölött. (Budapest, 1883)
A büntető bíróságok szervezete és hatósági köre, tekintettel a magyar bűnvádi eljárás tervezetére. Budapest, 1883. (Magyar Jogászegyleti Értekezések XI.) Online
Katonai büntetőjog és katonai eskü. (Budapest, 1884)
Aus der Zeit. Tagesfragen und Tagesbegebenheiten. (Budapest, 1884)
Észrevételek a nyugdíj-törvényjavaslathoz. (Különnyomat a Jogtudományi Közlönyből, Budapest, 1885)
Feles föld.(Budapest, 1886)
A magyar magánjog mai érvényében. Törvények, rendeletek és szokásjogi forrásból összeállítva. I. rész. (Budapest, 1886)
A törvényhatósági tisztviselők, segéd- és kezelő-személyzet elleni fegyelmi eljárásról. Uo. 1886. (Magyar jogászegyleti Értekezések 29.)
A közigazgatási gyakorlati vizsgák. (Budapest, 1887)
Jogi észrevételek az állami italmérési jövedékről szóló t. cz. folytán adandó kártalanításra vonatkozó törvényjavaslathoz. (Budapest, 1888)
Mentelmi jog. Tanulmányok a magyar közjogból. Budapest, 1890. (Ism. Budapesti szemle LXV.)
