Japán számlálószavak

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

A japán nyelv egyike azon nyelveknek, melyek a különböző dolgok és tárgyak megszámlálására, mennyiségének, fizikai mértékegységek kifejezésére ún. számlálószavakat – japán nyelven dzsoszúsi (助数詞) – használnak. A jelenség nem egyedi – más, főként távol-keleti nyelvekben is megtalálható, mint például a kínai vagy a koreai nyelv, de a magyar nyelvben is előfordul néhány, olyan szókapcsolatokban, mint például egy fej saláta, egy szál virág,^[1] bővebben l. a számlálószó szócikkben.

A japán számnevek önmagukban nem képesek megadni egy főnév mennyiségét, ezért a nyelv minden esetben számlálószavakat használ. Erre kiváló példa Kuroszava Akira filmjének címe, A hét szamuráj; 七人の侍 sicsinin no szamurai, ahol a 侍 szó adja a főnevet, a 七 számnév, a 人 írásjegy az emberekre használatos számlálószó, a の pedig a kötőpartikula szerepét tölti be.

A számlálószavakat mindig megelőzi valamilyen határozott tőszámnév vagy a nani 何 kérdőszó, önmagukban nem állhatnak. Például a következő mondatokban a dzsi 時 számlálószó az óra teljes időpontjait fejezi ki, és mindig ki kell tenni az időpontot jelölő szám után:

何時ですか。三時です。Nandzsi deszu ka? – Szandzsi deszu. ’Hány óra van? – Három óra.’

A számlálószavak mondatban elfoglalt helye

A számlálószó önmagában nem állhat. A számnévvel és főnévvel megalkotott számlálószavas kifejezés azonban a mondatban több szerepet is betölthet: például lehet névszói állítmány, illetve alany vagy határozó is. Továbbá a mondatban jelzőként szerepelhet, s ilyen esetben megelőzi a jelzett szót, ahhoz の no partikulával kapcsolódik. Példamondatok:^[2]

Alanyként: 二人は女の子で、三人は男の子でした。 Futari va onnanoko de, szannin va otokonoko desita. (Ők ketten lányok, ők hárman meg fiúk voltak.)

Névszói állítmányként: 日本の人口は一億二千四百万人です。 Nihon no dzsinkó va icsioku-nisen-jonhjaku-man nin deszu. (Japán lakossága százhuszonnégy millió fő.)

Határozóként: 友達に二回も電話しました。 Tomodacsi ni nikai mo denva simasita. (A barátomnak kétszer is telefonáltam.)

Jelzőként: 二人の若い人が走ってきました。 Futari no vakai hito ga hasitte kimasita. (Két fiatal ember jött szaladva.)

A japán és a kínai számsor

A japán nyelv kétféle rendszert használ a számok kifejezésére. Az egyik rendszer a kínai eredetű, a másik a hagyományos japán számsoron alapszik. Utóbbi segítségével a számok csupán egytől tízig fejezhetők ki, illetve kivételként a húszas számot használják életkor kifejezésére is, míg az előbbi rendszer minden szám kifejezésére alkalmas és használatos. Számlálószó elé csak a kínai számsorból való szám kerülhet. Előfordul, hogy a beszélő épp nem tudja az adott tárgy vagy dolog számlálószavát; ilyen esetben a japán számsor használatával – tehát egytől tízig – a probléma majdnem mindig kiküszöbölhető. Például, a ’nyolc radírgumi’ kifejezés 八個のけしごむ hacsiko no kesigomu a következőképp is kifejezhető: やっつのけしごむ jaccu no kesigomu.

A hagyományos japán számsor táblázata

Számjegy	Írása japánul	Átírás és kiejtés	Átírás hiraganával
1	一つ	hitocu	ひとつ
2	二つ	futacu	ふたつ
3	三つ	miccu	みっつ
4	四つ	joccu	よっつ
5	五つ	icucu	いつつ
6	六つ	muccu	むっつ
7	七つ	nanacu	ななつ
8	八つ	jaccu	やっつ
9	九つ	kokonocu	ここのつ
10	十	tó	とお
20	二十	hatacsi	はたち

A leggyakoribb számlálószavak

A következőkben a leggyakrabban használt számlálószavak kerültek különböző kategóriák szerinti felsorolásra, japán ábécésorrend szerint.

Kiejtés és átírás	Kandzsi	Használat
Emberek és tárgyak számlálószavai
だい dai	台	Gépek, gépezetek, mint például: autó, bicikli, hűtő, televízió stb. számlálószava.
はい hai	杯	Tele pohár, bögre, kanál, vödör tartalmának számlálószava.
ひき hiki	匹	Kistestű állatok, mint például: kutya, macska, egér stb. számlálószava.
ほん hon	本	Vékony, hosszúkás tárgyak, mint például: esernyő, répa, uborka; illetve film és telefonhívások számlálószava is.
かい kai	階	Emeletek számlálószava.
こ ko	個, 箇, 个, vagy ヶ	Kicsiny, kerek tárgyak, mint például radír, mandarin, tojás, stb. számlálószava; illetve általánosan használt minden olyan dologra, aminek számlálószavát esetenként nem ismerjük.
まい mai	枚	Lapos, kiteríthető dolgok, mint például: papír, képeslap, ruha, stb. számlálószava.
めい mei	名	Emberekre használatos, ’fő’ jelentésű udvarias számlálószó.
にん nin	人	Emberekre használatos számlálószó.
さつ szacu	冊	Könyvek, kötetek számlálószava.
わ va	話	Történetek, epizódok számlálószava.
Idő kifejezésére használt számlálószavak
びょう bjō	秒	Másodperc
ふん fun, ぷん pun	分	Perc
がつ gacu	月	Hónapok
はく haku	泊	Éjszakák
じ dzsi	時	Időpontok
じかん dzsikan	時間	Időtartam
か ka	日	Hónapok napjai
かげつ kagecu	ヶ月, 箇月	Hónapra vonatkozó időtartam
ねん nen	年	Év
にち nichi	日	Napok
さい szai	歳	Kor
しゅう sú	週	Hét
Gyakoriságot kifejező számlálószavak
ばい bai	倍	Duplázó számlálószó
ど do	度	Alkalmak számának számlálószava; illetve hőmérséklet- és matematikai fokot fejez ki.
かい kai	回	Gyakoriságot számláló szó

Egyéb számlálószavak

A ritkábban használt számlálószavak listája.

Kiejtés és átírás	Kandzsi	Használat
ば ba	場	Felvonások száma színházban.
ばん ban	晩	Eltöltött éjszakák számlálószava.
ばん ban	番	Pozíció, helyezés; peron; sportmérkőzés számlálószava.
び bi	尾	Kisméretű halak, valamint apró rákok, garnélarák számlálószava. (Általában a halkereskedelemben használják.)
ぶ bu	部	Újságok, magazinok, papírhalmok számlálószava.
ぶん bun	文	Mondatok számlálószava.
びょう bjó	秒	Másodpercek számlálószava.
ちゃく csaku	着	Ruhák számlálószava.
ちょう csó	丁	Szerszámok, ollók, fűrészek, pisztolyok, stb. számlálószava.
ちょう csó	町	Város negyedek számlálószava.
だい dai	代	Generációk, nemzedékek, történelmi korszakok számlálószava.
だん dan	段	Szintek számlálószava.
だんらく danraku	段落	Bekezdések számlálószava.
ふで fude	筆	Olyan betűk és ábrák számlálószava, melyeknek írása során nem emelik fel az íróeszközt.
ふく fuku	服	Csésze maccsa (zöldtea); por alapú gyógyszerek tasakjainak; füst (például cigarettáé); szünetek, pihenők számlálószava.
ふく fuku	幅	Kiakasztott tekercsek (kakedzsiku) számlálószava.
ふり furi	振	Kardok számlálószava.
ご go	語	Szavak számlálószava.
ごん gon, és こと koto	言	Szavak számlálószava.
ぐ gu	具	Bútorok; páncélok, páncélrészek számlálószava.
ぎょう gjó	行	Szövegben sorok számlálószava.
はく haku	泊	Valahol eltöltött éjszakák száma.
はい hai	敗	Vereségek számlálószava, például a sportokban.
はこ hako	箱	Dobozok számlálószava.
はり hari	張	Esernyők, napernyők számlálószava.
はしら hashira	柱	Istenek, emléktáblák számlálószava.
はつ hatsu	発	Lövések, lövedékek; orgazmusok számlálószava.
ひん hin	品	Ételfogások számlálószava.
ひつ hicu	筆	Földdarabok számlálószava.
ほ ho	歩	Lépések számlálószava.
ひょう hjó	票	Szavazatok számlálószava.
じ dzsi	字	Betűk, kandzsik, kanák számlálószava
じ dzsi	児	Gyerekek számlálószava.
じょう dzsō	畳	Tatamik számlálószava. A japán szobák méretét tatamikban adják meg.
じょう dzsō	錠	Tabletták, pirulák számlálószava.
じょう dzsō	条	Törvénycikkek; fénysugarak, füstfoszlányok, villámlások számlálószava.
か ka	架	Keretek számlálószava.
か ka	課	Leckék számlálószava.
かこく kakoku	ヶ国, 箇国	Országok számlálószava.
かこくご kakokugo	ヶ国語, 箇国語	(Nemzeti, hivatalos) nyelvek számlálószava.
かく kaku	画	Kandzsik vonásainak számlálószava.
かん kan	貫	Szusi számlálószava.
かん kan	艦	Hadihajók számlálószava.
けいとう keitou	系統	Buszútvonalak számlálószava.
けん ken	件	Absztrakt dolgok számlálószava.
けん ken	軒	Házak számlálószava.
き ki	機	Gépek, repülőgépek számlálószava.
きん kin	斤	Kenyér egységeinek a számlálószava, pl. vekni.
きれ kire	切れ	Szeletek (kenyér, sütemény, szasimi stb.) számlálószava.
こ ko	戸	Házak számlálószava. (戸 jelentése: ’ajtó’)
こう kó	校	Iskolák számlálószava.
こう kó	稿	Vázlatok számlálószava.
こう kó	行	Bankok számlálószava.
こん kon	献	Alkoholos ital köreinek számlálószava.
く ku	区	Városrészek, például Japán városrészeinek számlálószava.
く ku	句	Haiku, szenrjú számlálószó.
くち kucsi	口	Bankszámlák; adományok számlálószava.
くみ kumi	組	Csoportok, emberpárok, mint például ikrek, férj és feleség, táncosok stb. számlálószava.
きゃく kjaku	脚	Asztalok, székek számlálószava.
きゃく kjaku	客	Csészék és csészealjak alkotta párok számlálószava.
きょく kjoku	曲	Zenedarabok, zeneművek számlálószava.
きょく kjoku	局	Társasjáték, mint sakk-, go-, sógi-, madzsongmérkőzések; rádió- és televízióállomások számlálószava.
まき maki or かん kan	巻	Tekercsek, könyvek köteteinek számlálószava.
まく maku	幕	Színházi jelenetek számlálószava.
めい mei	名	’Fő’ jelentésű, emberekre használt számlálószó.
めん men	面	Tükrök, falak, teniszpályák, társasjátékok, számítógépes játékok pályáinak számlálószava.
もん mon	門	Ágyúk számlálószava.
もん mon	問	Kérdések számlálószava.
ねん nen	年	Évek, iskolai évek számlálószava.
にち nicsi	日	Hónap napjainak számlálószava. (A kivételeket lásd alul.)
にん nin	人	Emberek számlálószava. (A kivételeket lásd alul.)
にんまえ ninmae	人前	Ételadagok számlálószava.
おり ori	折	Papírból készült dobozok, tárolók számlálószava.
ぺーじ peedzsi	ページ, 頁	Oldalak számlálószava.
れい rei	例	Példák számlálószava.
れい rei	礼	Meghajlások számlálószava.
り ri	り or 人	Emberekre használt számlálószó a következő esetekben: 一人 (ひとり) ’egy ember’ és 二人 (ふたり) ’két ember’.
りん rin	輪	Kerekek, virágok számlálószava.
りょう rjō	両	Vonatvágányok számlálószava.
さい szai	才 vagy 歳	Kor kifejezésekor használt számlálószó.
さお szao	棹	Fiókok, zászlók számlálószava.
せき szeki	席	Ülések, ülőhelyek, rakugo-előadások, összejövetelek számlálószava.
せき szeki	隻	Hajók, kötegekben hordott tárgyak, például halak, madarak, nyílvesszők számlálószava.
しな sina	品	Étkezésnél fogások számlálószava.
しき siki	式	Készletek, szettek számlálószavai, például bútoroknál.
しょう só	勝	Győzelmek számlálószavai, például mérkőzéseken.
しゅ su	首	Tankák számlálószava.
しゅう sú	週	Hetek számlálószava.
しゅるい surui vagy しゅ su	種類 or 種	Fajták, fajok számlálószava.
そく szoku	足	Cipők, lábbelik, zoknik számlálószava.
たば taba	束	Pénzkötegek, virágcsokrok, csomóba kötött zöldségek számlálószava.
たい tai	体	Szobrok, babák számlálószava.
たわら tavara	俵	Rizzsel teli zsákok számlálószava.
てき teki	滴	Folyadékok cseppjeinek számlálószava.
てん ten	点	Pontok számlálószava.
とう tó	頭	Nagytestű állatok számlálószava.
とき toki	時	Időtartam kifejezésére, mára már kevésbé használt számlálószó.
とおり tóri	通り	Kombinációk számlálószava.
つ cu	つ	A hagyományos japán számsorban előforduló számoknál használt számlálószó.
つう cú	通	Levelek számlálószava.
つぼ cubo	坪	Terület számlálószó, 3,3 négyzetméternyi területet fed le.
つぶ cubu	粒	Gabona, mandula számlálószava.
つうわ cúva	通話	Telefonbeszélgetések számlálószava.
わ va	羽	Madarak és nyulak számlálószava.
わ wa	把	Csomagok, kötegek számlálószava.
わ va	話	Történetek, sorozatok epizódjainak számlálószava.
や ja	夜	Eltöltött éjszakák számlálószava.
ぜん zen	膳	Evőpálcikák, rizsadagok számlálószava.

Hangváltozások

Bizonyos hangváltozások figyelhetők meg egyes, bizonyos fonémával kezdődő számlálószavak és számok találkozásának esetében. Például 一 icsi + 回 kai → 一回 ikkai, 六 roku + 匹 hiki → 六匹 roppiki. A részleteket lásd a lenti táblázatban.

Bár ezek a változások majdnem minden esetben megfigyelhetőek, kivételek is vannak. A táblázatban a gyakori kivételek is kiemelésre kerültek.

A tízes szám, dzsú esetében, ha azt kettős, hosszú, zöngétlen mássalhangzó követi, dzsu-ként, illetve dzsi-ként (じゅっ/じっ) ejtjük, ahogy az a táblázatban látható. A dzsi régebbi alak, amit mostanság a dzsu váltott fel.

Szám	k- (か, きゃ stb.)	sz/sh- (さ, しゃ stb.)	t/cs- (た, ちゃ stb.)	h- (は, ひ, へ, ほ, ひゃ, ひゅ, ひょ)	f- (ふ)	p- (ぱ stb.)	w- (わ)
1 icsi	ikk- いっか	issz- いっさ	itt- いった	ipp- いっぱ	ipp- いっぷ	ipp- いっぱ
3 szan				szanb- さんば	szanp- さんぷ		szanb- さんば
4 jon				jonh- よんは jonp- よんぱ	jonf- よんふ jonp- よんぷ		jov- よわ jonw- よんわ jonb- よんば
6 roku	rokk- ろっか			ropp- ろっぱ	ropp- ろっぷ	ropp- ろっぱ	rokuv- ろくわ ropp- ろっぱ
8 hacsi	hakk- はっか	hassz- はっさ	hatt- はった	happ- はっぱ	happ- はっぷ	happ- はっぱ	happ- はっぱ hacsiv- はちわ
10 dzsū	dzsikk- じっか dzsukk- じゅっか	dzsissz- じっさ dzsussz- じゅっさ	dzsitt- じった dzsutt- じゅった	dzsipp- じっぱ dzsupp- じゅっぱ	dzsipp- じっぷ dzsupp- じゅっぷ	dzsipp- じっぱ dzsupp- じゅっぱ	dzsipp- じっぱ
100 hjaku	hjakk- ひゃっか			hjapp- ひゃっぱ	hjapp- ひゃっぷ	hjapp- ひゃっぱ
1000 szen				szenb- せんば	szenp- せんぷ
10000 man				manb- まんば	manp- まんぷ
何 nan				nanb- なんば	nanp- なんぷ

Kivételek

A gyerekek gyakran a japán számsort használva adják meg életkorukat a szai 歳 (vagy 才) számlálószó helyett.

Néhány számlálószó, legfőképp a 日 nicsi és a 人 nin, néhány esetben a japán számsort használja, ahogy az a lenti táblázatban megfigyelhető. A japán számsor előfordul még néhány állandósult szerkezetben, mint például 一月 hitocuki és 二月 futacuki (egy hónap, két hónap), 一言 hitokoto (’egy szó’) és 一度 hitotabi (’egyszer’).

A nana és a sicsi a 7-es, a jon és a si 4-es, míg a kjú és a ku a 9-es szám két alakja, olvasata. A nana, jon és kyú alakok gyakrabban használatosak, mindazonáltal előfordulnak olyan esetek, melyeknél a számlálószó megköveteli a másik alakot. (Lásd a táblázatot.)

A 階 kai és 銭 sen esetében, a 3-as szám használatakor előfordulhat – beszélőtől függően – a szokásostól eltérő, másik alak. (Lásd a táblázatot.)

Numeral	日 nicsi	人 nin	月 gacu	時 dzsi	時間 dzsikan	階 kai	百 hjaku	千 szen	歳 szai
1	cuitacsi*	hitori						isszen
2	fucuka	futari
3	mikka					szangai	szanbjaku	szanzen
4	jokka	jonin***	sigacu	jodzsi	jodzsikan
5	icuka
6	muika						roppjaku
7	nanoka	sicsinin	sicsigacu	sicsidzsi	sicsidzsikan
8	jóka						happjaku	hasszen
9	kokonoka		kugacu	kudzsi	kudzsikan
10	tóka
14	dzsújokka	dzsújonin			dzsújodzsikan
20	hacuka								hatacsi
24	nidzsújokka	nidzsújonin			nidzsújodzsikan
何 nan		**				nangai		nanzen

* Ha hónapok napjai helyett csak napokat számolunk, az icsinicsi alak használatos. Ippi is előfordul.

** Két kifejezés is jelentheti azt, hogy ’hány ember’: az 幾人 ikunin és a 何人 nannin alak is előfordul.

*** Néhány helyen, (például Észak Honsú és Kelet Hokkaidó) területein, az idősebb emberek beszédében a jottari is megtalálható.^[3]

Sorszámnevek

Tőszámnévből való sorszámnév kifejezésére 目 me írásjegy használatos. Minden esetben a számlálószó után kerül. Ennek megfelelően az 一回 ikkai kifejezés jelentése ’egy alkalom’, míg az 一回目 ikkaime jelentése ’első alkalom’.

Néhány esetben azonban előfordul, hogy egy adott kifejezés a 目 me nélkül mind tőszámnevet, mind sorszámnevet is kifejez. Például: a 三階 szangai jelentheti azt, hogy ’három emelet’ és azt is, hogy ’harmadik emelet’.

Időtartam kifejezése

Időtartam kifejezésére a 間 kan írásjegy használatos a következő szavakat követően: 秒 bjó, 分 fun, 時 dzsi, 日 nicsi (és a cuitacsit leszámítva minden rendhagyó olvasata), 週 sú, ヶ月 kagecu és 年 nen. A felsorolt szavaktól függően a használat helyenként különbözik. Például a kan elhagyása a 時間 dzsikan szó esetében helytelen, ellenben a súkan és a sú esetével, ahol az időtartamot az utóbbi is kifejezheti. Továbbá a kagecukan szinte soha nem használatos, mivel a ka már kifejezi a tartamot.

Hivatkozások

Források

1. Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Budapest, Tárogató Kiadó, 2008. 270. o.
2. Kiss Sándorné Székely Ilona: Japán nyelvtani összefoglaló. Budapest, Tárogató Kiadó, 2008. 271. o.
3. Language Contact and Lexical Innovation (PDF). [2004. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 14.) Table 1. Native Counting in Japanese

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Japanese counter words című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.