A jóon (拗音, ようおん; Hepburn: yōon?) jelentése „összevont hangok”, és olyan kanákat jelöl, melyekhez hozzáadják a [j] hangot, azaz palatalizáció jön létre. A jóon általában -i-re végződő kanákból jön létre ja, ju vagy jo hozzáadásával. Az így létrejött hang egy szótagot képez. A mai japán nyelvben a jóon kanák a ja, ju vagy jo kanák kisebb változatát használják, mivel az összevonásnak jelentés-megkülönböztető szerepe is van. Például a きょう (kjó) jelentése „ma”, a きよう (kijó) jelentése viszont „ügyes”.
Táblázat
Jóon (拗音)
Katakana
|
|
ャ ja
|
ュ ju
|
ョ jo
|
キ ki
|
キャ kja
|
キュ kju
|
キョ kjo
|
シ si
|
シャ sa
|
シュ su
|
ショ so
|
チ csi
|
チャ csa
|
チュ csu
|
チョ cso
|
ニ ni
|
ニャ nja
|
ニュ nju
|
ニョ njo
|
ヒ hi
|
ヒャ hja
|
ヒュ hju
|
ヒョ hjo
|
ミ mi
|
ミャ mja
|
ミュ mju
|
ミョ mjo
|
リ ri
|
リャ rja
|
リュ rju
|
リョ rjo
|
Dakutennel
|
ギ gi
|
ギャ gja
|
ギュ gju
|
ギョ gjo
|
ジ dzsi
|
ジャ dzsa
|
ジュ dzsu
|
ジョ dzso
|
ビ bi
|
ビャ bja
|
ビュ bju
|
ビョ bjo
|
Handakutennel
|
ピ pi
|
ピャ pja
|
ピュ pju
|
ピョ pjo
|
|
Hiragana
|
|
ゃ ja
|
ゅ ju
|
ょ jo
|
き ki
|
きゃ kja
|
きゅ kju
|
きょ kjo
|
し si
|
しゃ sa
|
しゅ su
|
しょ so
|
ち csi
|
ちゃ csa
|
ちゅ csu
|
ちょ cso
|
に ni
|
にゃ nja
|
にゅ nju
|
にょ njo
|
ひ hi
|
ひゃ hja
|
ひゅ hju
|
ひょ hjo
|
み mi
|
みゃ mja
|
みゅ mju
|
みょ mjo
|
り ri
|
りゃ rja
|
りゅ rju
|
りょ rjo
|
Dakutennel
|
ぎ gi
|
ぎゃ gja
|
ぎゅ gju
|
ぎょ gjo
|
じ dzsii
|
じゃ ja
|
じゅ ju
|
じょ jo
|
び bi
|
びゃ bja
|
びゅ bju
|
びょ bjo
|
Handakutennel
|
ぴ pi
|
ぴゃ pja
|
ぴゅ pju
|
ぴょ pjo
|
|
Források