A 8–9. században alapították mint a bizánci fennhatóság alatt lévő Herszonesz előretolt erődítése. A középkorban Kalamita néven fontos kereskedelmi kikötő és erődítés volt. 1427-ben erődöt építtetettek a településen. 1475-ben a terület oszmán fennhatóság alá került. 1783-ban, amikor a Krími Kánságot az Orosz Birodalomhoz csatolták, Inkerman is orosz fennhatóság alá került.
1854. november 5-én a településnél zajlott a krími háború egyik csatája, az orosz vereséggel végződött inkermani csata,[3] majd egy évvel később szintén a közelben zajlott az ugyancsak orosz vereséggel véget ért csata a Csorne-folyónál.
A szovjet időszakban a településen földalatti lőszerraktárat létesítettek a Fekete-tengeri Flotta számára. A lőszerraktárat egy 1970-es években történt robbanás után bezárták, de a lőszerek teljes elszállítása csak a 2000-es években történt meg.
A települést 1957-ben Szevasztopolhoz csatolták. 1976-ban ismét önálló település lett Belokamenszk (ukránul: Bilokamjanszk) néven. 1991. február 26-án visszakapta korábbi nevét.[4]
Napjainkban egy Szevasztopolban palackozott bor is viseli a város nevét mint márkanév.
Nevezetességek
A város határában található a 8. században alapított Szent Kelemen-barlangkolostor. A legenda szerint ezen a környéken halt vértanúhalált I. Kelemen pápa, akinek ábrázolása a város címerében és zászlajában is szerepel. A kolostorhoz nyolc föld alatti és felszíni templom tartozik.
Kalamita város romjai
Barlangváros
Jegyzetek
↑Az inkerman szó krími tatár nyelven barlangerődöt jelent.
↑Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
