Illyés Sándor

Illyés Sándor
Született	1934. május 16. Budapest
Elhunyt	2001. október 4. (67 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	gyógypedagógus, pszichológus, egyetemi tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Illyés Sándor (Budapest, 1934. május 16. – Budapest, 2001. október 4.) magyar gyógypedagógus, pszichológus, egyetemi tanár. A Magyarországi Szociális Szakembereket Képző Iskolák és Oktatók Egyesületének (Iskolaszövetség) első elnöke.

Életútja, munkássága

Felsőfokú tanulmányait Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola gyógypedagógiai tanár szakán kezdte, itt gyógypedagógiai tanári, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara pszichológia szakán klinikai pszichológus diplomát szerzett. Első munkahelye 1957-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola volt, ahol ezután haláláig tevékenykedett. Közben 1984 és 1988 között az ELTE BTK Pszichológiai Intézetének vezetői posztját is betöltötte, valamint 1990 és 1993 között a Bécsi Egyetem alkalmazott pszichológiai tanszékén meghívott professzorként oktatott. 1981-ben a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézetének önálló szervezeti egységeként működő Kutató Laboratórium vezetője lett.

1988-tól kezdve egyetemi tanári kinevezést kapott. Oktatói tevékenysége számos témát felölelt. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán többféle pszichológiai tantárgyat is oktatott, többek között általános lélektant, személyiség-lélektant, pedagógiai pszichológiát, gyógypedagógiai pszichológiát, szociálpszichológiát. Az ELTE BTK pszichológia szakán oktatott témái a szenzomotoros organizáció, akarat- és a mozgásszerveződés voltak. Több tantárgy kidolgozása is az ő nevéhez fűződik: 1963-tól a gyógypedagógiai lélektan, 1967-től a gyógypedagógiai pedagógiai pszichológia és 1976-tól a gyógypedagógiai alapismeretek a pedagógusképzésben.

Főbb kutatási területe 1963-1984 között a mozgásszabályozás volt, később a Társadalmi Beilleszkedési Zavarok kutatási program szocializációs kérdésekkel foglalkozó csoportjának vezetője lett. Az oktatásfejlesztés területén is meghatározó szerepet játszottak elgondolásai. 1963 és 1989 között a gyógypedagógiai képzési reformokban vett részt, 1963-1990-ig a pszichológia és a gyógypedagógiai pszichológia tantárgyi struktúrájának és oktatás szervezetének fejlesztésében működött közre, 1989-től pedig a gyógypedagógus képzés korszerűsítése és a szociális munkás képzés megindításában működött közre.

Illyés Sándor az oktatói és kutatói tevékenysége mellett számos közéleti funkciót is betöltött. Közéletben betöltött pozíciói: 1978-1995-ig a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága (TMB) Pszichológiai Szakbizottságának titkára, majd elnöke volt. 1988 - 1992 közt a Főigazgatói Konferencia választott elnöke. 1989 - 1993 közt a Magyar Pszichológus Kamara választott elnöke. 1993-tól Országos Köznevelési Tanács választott elnöke. 1994 -től MTA Pszichológiai Bizottság társelnöke, majd elnöke. 1994 - 1998 közt az Országos Akkreditációs Bizottság tagja és a Pedagógiai - pszichológiai Szakbizottság elnöki pozícióját töltötte be. 1997-től az Oktatási Minisztérium főiskolai pályázatos kutatások zsűrijének elnöke lett.

A közéleti tevékenységekben betöltött szerepei és az oktatói tevékenységek mellett számos kutatási projektben való részvétel is fűződik a nevéhez. 1963 - 1984 közt Tárcaszintű kutatási irányok a mozgásszabályozás területén elnevezésű kutatásban vett részt, melyből 1979-ben egyetemi doktori értekezést, 1987-ben kandidátusi értekezést írt. Kutató csoportot vezetett a társadalmi beilleszkedési zavarok kutatási főirányon belül, 1982 – 1987 között; valamint Nevelhetőség és általános iskola témakörben, 1983-tól 1988-ig. 1991 – 1995 között a "Tempus - Freiburg" projekt vezetése volt a feladata. Hét FEFA^[1] projekt vezetését is irányította 1992 és 1998 között. Országos képviselő 1996-tól az OECD sajátos nevelési szükséglet (SEN) projektjében. 1997-től a holland-magyar speciális nevelés projekt magyar vezetőjeként tevékenykedett.

Díjak, elismerések

• Oktatásügy Kiváló dolgozója (1986);
• Kiváló Munkáért-díj (1989);
• 1992-ben Felsőoktatási érdemérem (1992);
• Ranschburg Pál-emlékérem (1994);
• Pro Pszichológia emlékérem (1995);
• Európai Parlamenti szakértői oklevél (1996);
• Dr. Schnell János emlékérem (1997);
• Szent-Györgyi Albert-díj (1998);
• Trefort Ágoston-díj (2000)

Publikációi (válogatás)

Illyés Sándor számos helyen és témában publikált, ezeknek a munkáknak a bibliográfiája megtalálható a Zsoldos Márta által szerkesztett In memoriam Illyés Sándor című munkában, amit az ELTE adott ki 2006-ban.^[2]

Tudományos közleményeiből

• Illyés Sándor: Learning disabilities in Europe - Some basic issues. In: Vianello, R. (Ed.): Learning difficulties in Europe: Assessment and Treatment. Bergamo. Edizioni Junior. 1996. 37 - 44 p.
• Illyés Sándor: Learning difficulties in Europe - Assessment and Treatment. Changes in the Educational Viewpoints on the differences in Pupils. In.: Vianello, R. (Ed.): Learning difficulties in Europe: Assessment and Treatment. Bergamo. Edizioni Junior. 1996. 47 - 48 p.
• Illyés Sándor: Fogyatékosság, speciális nevelési szükséglet, differenciális pedagógiai. In: Tudomány sorozat, Gyógypedagógiai ismeretek a tanító- és óvodapedagógus képzésben. A Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola kiadványai, Kaposvár, 1998. 7. szám.
• Illyés Sándor: Postavenie postihnuych l'udi v meniacom sa svete. In: Otvor sa Efeta. 1998/1. VIII. évf. 4 - 5 p.
• Illyés Sándor: Stages and views in the development of public education for children with special educational needs. In: Harriduslikud erivajadused 1998. Tratu. Tratu Ülikool. 1998. 20 - 22 p.
• Illyés S.: Másság és emberi minőség. Új Pedagógiai Szemle. 1999/1. 49. 3-10 p.
• Illyés S.: A fogyatékossággal élő ember az egészségtudomány szemléletében. Szociális munka 2000. Január-március 12. évf. 1. sz. 5-8. p.
• Illyés S.: A tanuló neveléstudomány. In Csapó Benő, Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 2001. 435 p.

Emlékezete

2006-ban a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Különös fejlődés – fejleszthetőség című konferenciát a szervezők, Zsoldos Márta és Csépe Valéria Illyés Sándor emlékének szentelték. Illyés Sándor interdiszciplináris munkásságát Hunyady György, az MTA levelező tagja méltatta.^[3]

Az ELTE pszichológiai, nevelés- és egészségtudományi szakkollégiumát róla nevezték el, ma Illyés Sándor Szakkollégium.^[4]

Jegyzetek

1. Felzárkózás Európához Fejlesztési Alap, a Világbank, Közép-kelet Európa országainak nyújtott oktatási hitel kerete
2. In memoriam Illyés Sándor : bibliográfia / [szerk. Zsoldos Márta] ; [közread. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar] Budapest : ELTE BGGYFK, 2006. 40 p. : ill.
3. Különös fejlődés - fejleszthetőség (Konferencia Illyés Sándor emlékére), 2006. [2012. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
4. ELTE Illyés Sándor Szakkollégium

Források

• Márta, Zsoldos (2006). In memoriam Illyés Sándor. Budapest, MO: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
• Darvas Ágnes szociológus: Illyés Sándor (1934-2001) pszichológus
• Dr. Illyés Sándor életrajza Archiválva 2009. augusztus 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Magyar Életrajzi Index^{[halott link]}
• A Szociális Szakma Digitális Archívuma, Illyés Sándor (1934-2001)

Kapcsolódó szócikkek

• Gyógyító nevelés