Idegen akcentus szindróma

Az idegen akcentus szindróma egy ritka betegség, melynek jellemző tünete, hogy a páciens anyanyelvén, de idegenes kiejtéssel kezd el beszélni,[1] és ezt a változást nem az okozza, hogy egy olyan helyen élt, ahol átállhatott erre a fajta beszédmódra.

Többnyire agyi érkatasztrófa okozza,[1] de lehet az ok fejsérülés,[1] migrén,[2] de lehet fejlődési is.[3] A tünetegyüttes a beszéd szabályozásáért felelős agyi terület károsodásával áll összefüggésben,[4] de lehet neuropszichiátriai rendellenesség is..[5] Manapság ilyen tünetek agyvérzéses, vagy autóbalesetet szenvedett betegeken jelentkeznek.[6]

A rendellenességet először 1907-ben azonosították,[7] 1941 és 2009 között 62 esetet jegyeztek fel.[3]

A rendellenesség orvosi magyarázata, hogy mivel a fejsérülés miatt a hangképzésért felelős agyrész károsul (nevezetesen, az artikulációs tervezés és koordinációs folyamat sérül), valamilyen szisztematikus változás következik be egyes hangok kiejtésénél. Ilyenkor megváltozik a kiejtett mássalhangzók hossza, a hangzók zengése és megváltoznak a különböző hangzók kiejtésére vonatkozó képességek is. Ezt érzékeli a környezet idegen akcentusként. Habár az újságcikkek megpróbálják meghatározni a földrajzilag legközelebbi kiejtést, a sérült nem kap újabb képességeket, így nem tud egy újabb idegen nyelvet használni vagy az eredeti akcentusával beszélni.

Tünetei

Az idegen akcentus szindróma orvosi szempontból egy beszédképzési zavar, a motoros afázia egy speciális esete, amelyben a beszédképzési zavart a beteg és a környezete is akcentusként éli meg,[8] bár a páciensek ezt nem fogadják el rögtön, mivel ők beszédzavarként értékelik. Orvosilag képzetlen, de különböző nyelvjárásokban, akcentusokban járatos fül számára úgy hangzik, hogy a páciens a saját anyanyelvét más akcentus szerint beszéli. Például egy amerikai a délkeleti brit, vagy egy brit páciens a New Yorkban használatos kiejtést követi. Az Oxford Egyetem kutatói meghatározták a specifikus agyterületeket, melyek sérülése idegen akcentus szindrómát okoz, ami azt jelzi, hogy ezek a területek foglalkoznak a különböző nyelvi funkciókkal, és a károsodás érintheti a hanglejtést vagy az egyes szótagok kiejtését. Emiatt a nyelvi mintázatok nem meghatározható módon torzulnak.[9] Egyes esetekben a mozgási funkciókat ellenőrző kisagy is érintett, ami arra utal, hogy a beszédminták változása mechanikus, nem pedig specifikus.[10][11]

A tudósok azt is megállapították, hogy a brit páciensek legtöbbje francia, skót vagy holland, a japánok pedig koreai akcentussal kezdenek beszélni. A váratlanul jelentkező akcentus többnyire nincs összefüggésben azzal, milyen idegen nyelven beszél eredetileg a páciens. A rendellenesség legtöbbször a beszéd szegmenseit és prozódiáját érinti. A magánhangzók változása erőteljesebb, mint a mássalhangzóké. A változások közé tartozik a magánhangzók feszítettségének növekedése, a kettőshangzók egyszerűsítése egyszeres hangzókra, a képzés helyének előremozdulása (magasodás), és az emelkedés. Mind a rövidülést, mind a hosszabbodást tapasztalták. A mássalhangzók változásai közé tartoznak a képzés helyének, módjának, és a zöngésségnek a változása.[12] Magasabb szinten az intonáció és a hangmagasság is megváltozik, a beszéd monotonná, vagy épp ellenkezőleg, éneklővé válik. A jelentésre és a pragmatikára ható hangsúly használata is nehézségekbe ütközik.[13] Hangsúly időzítésű prozódiájú anyanyelvű páciensek hajlamosak szótagidőzítésre váltani. Ez lehet a magánhangzók hosszának megváltozása miatt, vagy a szavakhoz pluszban hozzáadódó magánhangzók miatt.[12]

A megfigyelések szerint a betegek idővel leszoknak az idegen akcentusról, amint az agy egészséges része átveszi a sérült agyterületek által korábban ellátott funkciót. Az is lehetséges, hogy tovább súlyosbodik, hogyha az agy tovább pusztul. A betegség lehet időleges, ilyenkor általában csak néhány óráig tart, vagy tartós, ilyenkor az eredeti beszédmód visszanyerése nagyon hosszú és bonyolult folyamat.[14] Hatásos kezelési mód egyelőre nincs a betegségre.[15] A rendellenesség nem egy állandó zavar;

Az idegen akcentus szindrómának sok a hasonlósága a beszédapraxiával, ami egy másik motoros beszédzavar. Mivel hasonló sérülések okozzák a kettőt, azért az idegen akcentus szindróma a beszédapraxia enyhébb változata. Azonban idegen akcentus szindrómában több a kontroll a beszéd hiányosságai fölött, és ennek következményeként változik meg a kiejtésük. Mivel a két rendellenesség tüneteiben csak kevéssé különbözik, azért a hallgató benyomása sokat számít. A hallgatóknak ismerniük kell egy olyan akcentust, ami hasonló a páciens kiejtéséhez.[12]

Az idegen akcentus érzékelése a hallgató részéről paraeidolia lehet. Ahogy Nick Miller, a Newcastle Egyetem mozgásos beszédrendellenességek professzora kifejtette: Az a benyomás, hogy a páciens idegen nyelven beszél, sokkal inkább a hallgató fülén, mint a beszélő száján múlik. Egyszerűen csak a beszéd ritmusa és kiejtése változott meg.[16]

Okai és felismerése

Az idegen akkcentus szindróma gyakoribb nőkben, mint férfiakban. Egy 112 alanyon végzett metaanalízisben 97% felnőtt volt, és 67% nő. A rendellenesség kezdete többnyire 25-49 éves korra tehető.[17] Csak az esetek 12,5%-ában számolt be a páciens arról, hogy korábban találkozott az illető akcentussal.[18]

A legtöbb eset agyi érkatasztrófa után kezdődik, de okozhatja trauma, daganat, és lehet fejlődési vagy pszichológiai rendellenesség következménye is. Az idegrendszeri károsodások többnyire a bal félteke supratentorialis részében következnek be, elsősorban a premotor kéregben, a motoros kéregben, a bazális ganglionokban vagy a Broca-régióban. Előfordulnak sérülések a kisagyban, ami az előbb felsorolt területekre vetül. A legtöbb páciensnek más beszéd-rendellenességei vannak, mint például mutizmus, afázia, dizartria, agrammatizmus, vagy beszédapraxia.[18]

Habár a rendellenesség 1907 óta ismert, az idegen akcentus szindróma kifejezést csak 1982-ben vezették be. Az általa megadott diagnosztikai kritériumok: az egynyelvű páciens központi idegrendszerének úgy kell károsodnia, hogy az a beszédet is érintse, és a beszédet idegenszerűnek kell éreznie vagy saját magának, vagy a diagnosztizáló klinikusoknak. Ez utóbbi kritérium problémája, hogy szubjektív, így ritkán lehetett akusztikus fonetikai méréseket használni.[18]

Ritkasága miatt a tünetek értékeléséhez és a szindróma diagnosztizálásához multidiszciplináris csapatra van szükség, beszéd-nyelv patológusokkal, neurolingvisztikusokkal, neurológusokkal, neuropszichológusokkal, pszichológusokkal.[19] 2010-ben az idegen akcentus szindróma több típusa is ismert volt, fejlődési, neurogénikus, pszichogén és vegyes változatok.[20][21] Az idegen akcentus szindróma neurogén, ha a központi idegrendszer sérülése okozza.[21] A fejlődési forma gyerekeknél már nagyon mkorán megnyilvánul, amikor egy, a körmyezetüken nem használt akcentussal ejtik ki első szavaikat.[22] Pszichogén, hogyha a szindrómát más rendellenességek, pszichiátriai vonások váltották ki.[23][24][25] A vegyes formát is eredetileg agysérülést okozta, azonban akkora hatással van a páciensre, hogy beépül az önérzékelésbe és az identitásba, és a páciens a kiejtését hozzáigazítja az új identitáshoz.[26]

A diagnózis még 2014-ben is érzékszervi benyomásokon alapul. Azonban az ok meghatározásához komplex vizsgálatra van szükség. Erre a korrekt terápiás tanácsadáshoz van szükség. Végeznek pszichológiai vizsgálatokat is, hogy kizárjanak pszichés rendellenességeket, amelyek hathatnak a beszédre. További teszteket végeznek az írás-olvasás, beszédértés vizsgálatára, hogy azonosítsák a többi fennálló rendellenességet is.[19] A tünetek közé tartozik, hogy a nyelv vagy az állkapocs mozgása megváltozik, és ez okozza a beszéd változását is, így felvétel készül a beszédről a mintázatok vizsgálatára. Az agyat is vizsgálják különböző módszerekkel, mint MRI, CT, SPECT,[22] PET,[19] melyekkel szerkezet vagy működési károsodásokat keresnek a beszéd, illetve a beszéd ritmusát vagy dallamát ellenőrző területeken. Elektroenkefalográfiával elektrofiziológiai szintű zavarokat keresnek.[19]

A kezelést intenzív beszédterápiával végzik. A módszerek közé tartozik a fonetikus hallás fejlesztése, a szájmozgások gyakorlása és tükör használata. Személyre szabott fejlesztéssel a páciensek negyedénél javulást lehet elérni.[18]

Lehetséges kezelési módok

Mivel ez egy ritka jelenség, azért a kezelésére még nem ismert túl sok módszer. Lehetséges kezelési módszerek a zenei képzés és a nyelvolvasás.[5]

Christiner és Reiterer kutatásai arra mutattak rá, hogy akik rendszeresen zenélnek vagy énekelnek, azok könnyebben sajátítanak el más akcentusokat, mint a többi ember. Közülük is az énekesek a jobbak. Így az éneklés vagy a zenélés segíthet az eredeti ejtésmód visszaszerzésében.[5]

Banks és társai vizsgálták a hallás, illetve a hallás és a látás szerepét az idegen akcentus használatában, ami segíthet a régi ejtésmód újratanulásában. A csapat előzetes feltevései ellenére a látás bevonása nem segített. Azonban a nyelvmozgások valós idejű megjelenítése elektromágneses artikulográfiával haékonyan segítette a nem anyanyelvi hangok tanulását.[5]

Története

A rendellenességet először Pierre Marie francia neurológus írta le 1907-ben.[7] Egy másik korai esetet Alois Pick német belgyógyász írt le egy Csehországban megjelent német nyelvű cikkben.[27] Egy további eset 1941-ben történt, amikor egy fiatal nő, Astrid L. fejsérülést szenvedett egy repesztől egy légi támadás során. Miután felépült, erős német akcentussal kezdett el beszélni, amiért norvég társai kerülni kezdték.[28][29]

Társadalom és kultúra

Az idegen akcentus szindróma különlegessége és ritkasága miatt gyakran megjelenik a médiában, az esetek bekerülnek a bulvársajtóba. Az okok között megtalálhatjuk az agy-ér katasztrófát,[30][31][32][33][34][35] allergiás reakciót,[36] fizikai sérülést,[35][34][37][38] és migrént.[39][40][41][42][43][44][45][46] 2008 októberében egy nő szerepelt az Inside Editionben és a Discovery Health Channel által közvetített Mystery ER-ben. 2013 szeptemberében a BBC egy egyórás dokumentumfilmet szentelt a Devonban élő Sarah Colwillnak, akinek erős migrénje kínai akcentust okozott.[47][48][49] 2016-ban a texasi Lisa Alamia egy állkapocsműtét után brit akcentussal kezdett beszélni.[50][51] Az indianai Ellen Spencert a Snap Judgment amerikai rádióshow interjúvolta meg.[52]

A Hart of Dixie amerikai tévésorozat 2. évadjának 12. részében a történet egyik szála Annabeth Nassról szól, akinek szerelme Oliver, akinek idegen akcentus szindrómája van.

George Michael brit énekes arról beszélt, hogy 2012-ben egy háromhetes kóma után délnyugati brit akcentussal beszélt egy ideig.[53]

Források

  1. a b c (1996) „The foreign accent syndrome: a reconsideration”. Brain and Language 54 (1), 1–25. o. [2020. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1006/brln.1996.0059. PMID 8811940. (Hozzáférés: 2023. február 23.) 
  2. Severe migraines give Devon woman a bizarre Chinese accent at. Asylum.co.uk. [2011. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  3. a b (2009) „Foreign accent syndrome as a developmental motor speech disorder”. Cortex 45 (7), 870–878. o. DOI:10.1016/j.cortex.2008.10.010. PMID 19121521. 
  4. Archivált másolat. [2010. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 13.)
  5. a b c d (2016. december 20.) „Editorial: Language beyond Words: The Neuroscience of Accent”. Frontiers in Human Neuroscience 10, 639. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00639. ISSN 1662-5161. PMID 28066210. PMC 5169099. 
  6. http://www.bbc.co.uk/hungarian/021008083408.shtml
  7. a b Marie P. (1907). Presentation de malades atteints d'anarthrie par lesion de l'hemisphere gauche du cerveau. Bulletins et Memoires Societe Medicale des Hopitaux de Paris, 1: 158–160.
  8. http://www.medicalonline.hu/cikk/az_idegen_akcentus_olykor_akar_betegseg_is_lehet/index.php
  9. Miller, Nick (2011. szeptember 1.). „Living with foreign accent syndrome: Insider perspectives”. Aphasiology 25 (9), 1053–1068. o. DOI:10.1080/02687038.2011.573857. (Hozzáférés: 2012. december 9.) 
  10. Mariën P., Verhoeven J., Engelborghs, S., Rooker, S., Pickut, B. A., De Deyn, P. P. (2006). A role for the cerebellum in motor speech planning: evidence from foreign accent syndrome. Clinical Neurology and Neurosurgery, 108, 518–522.
  11. Mariën P., Verhoeven J. (2007). Cerebellar involvement in motor speech planning: some further evidence from foreign accent syndrome. Folia Phoniatrica et Logopaedica, 59:4, 210–217.
  12. a b c (2013. december 18.) „Foreign accent syndrome and force of articulation”. Aphasiology 28 (4), 471–489. o. DOI:10.1080/02687038.2013.866210. ISSN 0268-7038. 
  13. (2012. szeptember 27.) „Phonological and phonetic marking of information status in Foreign Accent Syndrome”. International Journal of Language & Communication Disorders 47 (6), 738–749. o. DOI:10.1111/j.1460-6984.2012.00184.x. ISSN 1368-2822. PMID 23121531. 
  14. http://www.betegszoba.hu/utility.php?utility=print&r=1:6503&p=[halott link]
  15. http://www.nyest.hu/hirek/francia-akcentus-migren-rohamtol
  16. Unusual illnesses: Curiouser and curiouser. The Independent, 2010. szeptember 21. (Hozzáférés: 2015. június 2.)
  17. Maria Cohut, P. D. (n.d.). Top 5 strangest medical conditions. Retrieved from https://www.medicalnewstoday.com/articles/323395#Foreign-accent-syndrome
  18. a b c d (2019. január 1.) „Neurological Aspects of Foreign Accent Syndrome in Stroke Patients”. Journal of Communication Disorders 77, 94–113. o. DOI:10.1016/j.jcomdis.2018.12.002. ISSN 0021-9924. PMID 30606457. 
  19. a b c d Lukas, Rimas: Foreign Accent Syndrome. EBSCO Publishing, 2014. március 1. (Hozzáférés: 2014. július 15.)
  20. Suprasegmental aspects of Foreign Accent Syndrome, Speech Prosody in Atypical Populations. Assessment and Remediation. Guilford: J and R Press, 103–128. o. (2010. december 7.) 
  21. a b (2010. december 7.) „Neurogenic foreign accent syndrome: Articulatory setting, segments and prosody in a Dutch speaker”. Journal of Neurolinguistics 23 (6), 599–614. o. DOI:10.1016/j.jneuroling.2010.05.004. 
  22. a b (2016. március 10.) „Developmental Foreign Accent Syndrome: Report of a New Case”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (65), 65. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00065. PMID 27014011. PMC 4785140. 
  23. (2016. április 27.) „Foreign Accent Syndrome As a Psychogenic Disorder: A Review”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (168), 168. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00168. PMID 27199699. PMC 4846654. 
  24. (2016. március 2.) „Perceptual Accent Rating and Attribution in Psychogenic FAS: Some Further Evidence Challenging Whitaker's Operational Definition”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (62), 62. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00062. PMID 26973488. PMC 4773440. 
  25. (2016. április 19.) „Psychogenic Foreign Accent Syndrome: A New Case”. Frontiers in Human Neuroscience 10 (143), 143. o. DOI:10.3389/fnhum.2016.00143. PMID 27148003. PMC 4835482. 
  26. (2006) „An atypical case of foreign accent syndrome”. Clinical Linguistics and Phonetics 20 (2–3), 157–162. o. DOI:10.1080/02699200400026900. PMID 16428232. 
  27. Pick, A. 1919. Über Änderungen des Sprachcharakters als Begleiterscheinung aphasicher Störungen. Zeitschrift für gesamte Neurologie und Psychiatrie, 45, 230–241.
  28. Monrad-Krohn G. H. (1947). „Dysprosody or Altered 'Melody of Language'”. Brain 70 (4), 405–15. o. DOI:10.1093/brain/70.4.405. PMID 18903253. 
  29. Foreign Accent Syndrome Support. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  30. Naidoo, Raveeni. „A Case of Foreign Accent Syndrome Resulting in Regional Dialect”, the Canadian Journal of Neurological Science, 2008. július 1. (Hozzáférés: 2008. július 3.) [halott link]
  31. Ontario woman gains East Coast accent following stroke”, CBC News, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2008. július 3.) 
  32. Bunyan, Nigel. „Geordie wakes after stroke with new accent”, The Daily Telegraph, 2006. július 4. (Hozzáférés: 2007. december 20.) 
  33. Lewis, Angie. „Communicative Disorders Clinic Diagnoses Rare Foreign Accent Syndrome in Sarasota Woman”, University of Central Florida-College of Health and Public Affairs. [2007. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. december 29.) 
  34. a b Experience: I woke up with a Russian accent”, The Guardian 
  35. a b Miebach, Elisa: Stroke: When you lose your mother tongue (brit angol nyelven). DW.COM , 2019. augusztus 29. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
  36. Foreign Accent Syndrome (FAS) Support. Utdallas.edu. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  37. Schocker, Laura. „Woman Gets Oral Surgery, Wakes Up With Irish Accent”, The Huffington Post, 2011. június 5. (Hozzáférés: 2011. június 16.) 
  38. Woman Gets New Accent After Dentist Visit. Wmtw.com, 2011. május 6. [2011. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
  39. What Accent?”, Snap Judgment, NPR, 2015. június 5. (Hozzáférés: 2016. június 23.) 
  40. Health Sentinel: Connecting symptoms finally leads to disorder diagnosis. The News-Sentinel, 2010. december 6. [2012. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 8.)
  41. Migraine left woman with Chinese accent”, The Sunday Times, 2010. április 20.. [2010. április 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. április 20.) 
  42. Severe Migraine Leaves English Woman with Chinese Accent”, Fox News, 2010. április 19.. [2012. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. április 20.) 
  43. Plymouth woman 'woke up sounding Chinese'”, BBC News, 2013. szeptember 3. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.) 
  44. Morris, Steven. „Woman's migraine gave her French accent”, The Guardian, 2010. szeptember 14. 
  45. Migraine gives woman French accent”, The Independent, 2010. szeptember 14. 
  46. Coping with Foreign Accent Syndrome”, BBC News, 2010. szeptember 13. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.) 
  47. BBC One – The Woman Who Woke Up Chinese. bbc.co.uk, 2013. szeptember 3. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  48. Sarah Colwill, British Woman, 'Woke Up Chinese' After Suffering Severe Migraine In Hospital [VIDEO]. Medicaldaily.com, 2010. március 7. (Hozzáférés: 2013. október 24.)
  49. Thomas, Emily. „Sarah Colwill Speaks Out About Foreign Accent Syndrome In BBC Documentary 'The Woman Who Woke Up Chinese'”, The Huffington Post, 2013. szeptember 4. (Hozzáférés: 2013. október 24.) 
  50. Texas mom has jaw surgery, ends up with British accent. .ajc.com, 2016. június 23. (Hozzáférés: 2016. június 27.)
  51. Doug Criss: Texas woman sports British accent after surgery. CNN, 2016. június 23. (Hozzáférés: 2016. június 25.)
  52. Godsend - Snap #614 | Snap Judgment. snapjudgment.org . (Hozzáférés: 2016. december 6.)
  53. George Michael: I woke up from coma with a West Country accent”, The Daily Telegraph , 2012. július 18. (Hozzáférés: 2012. december 17.) 

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Foreign accent syndrome című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!