Egy idegdúc (ganglion) nagy nagyítású fénymikroszkópos képe. (hematoxilin-eozin festés)
Az idegdúc vagy ganglion a központi idegrendszeren kívül, a periférián elhelyezkedő idegsejtcsoportulás. A ganglion az idegsejtek (neuronok) sejttesti részét (perikaryon vagy soma) tartalmazza a perifériás idegrendszerben.
Nevezéktan
A neuronok sejttesti részét tartalmazó idegsejtcsoportosulást a periférián (környéki idegrendszer) dúcnak vagy ganglionnak hívják, míg a központi idegrendszerben ezeket a struktúrákat magnak (nucleus) nevezik. Utóbbiak nem tévesztendők össze a sejtmaggal (latinul szintén nucleus), mely a sejteknek egyik alkotórésze.
Szintén különböző névvel illetik az idegsejtek velőshüvellyel (mielin) borított hosszúnyúlványait a központi és a környéki idegrendszerben: ezek a pálya (tractus) és az ideg (nervus). Az orvosi és anatómiai szempontból pontos szóhasználat elősegítését és a könnyebb tájékozódást hivatott elősegíteni az alábbi táblázat.
Központi idegrendszer
Perifériás idegrendszer
A neuronok sejttesti részét tartalmazó idegrendszeri struktúra
mag (nucleus)
idegdúc (ganglion)
A mielinhüvellyel borított axon megnevezése
pálya (tractus)
ideg (nervus)
Az alábbi táblázatban néhány példa látható a fent említett anatómiai struktúrákra.
A bazális ganglionok elnevezése megtévesztő, mivel itt valójában nem idegdúcokról van szó. Ezalatt az összefoglaló név alatt több idegrendszeri struktúrát is értenek, például az alábbiakat:
farkosmag (nucleus caudatus)
globus pallidus
nucleus accumbens
Ezek az idegrendszeri képletek az agy mélyebb rétegében, a fehérállományban található (innen a bazális előtag) idegsejtcsoportosulások, melyek a neuronok sejttesti részét tartalmazzák (innen a ganglion elnevezés). Mivel azonban az agy a központi idegrendszerhez tartozik, ezért ezek valójában magok, nem ganglionok.
A fent leírtaknak megfelelően a régies, neuroanatómiai szempontból elavult bazális ganglionok elnevezés helyett indokolt a törzsdúcok kifejezés használata.
