1247-től Vilmos hivatalosan mint társgróf uralkodott anyja mellett. Ebben az évben Leuvenben megnősült, felesége Brabanti Beatrix. 1248-ban II. Vilmos holland gróf és német ellenkirály előtt hódolt a Német-római Birodalomhoz tartozó flamand területek fejében.[2]
IX. Lajos közbeavatkozása után is folytatódott a háborúskodás a Dampierre és az Avesnes család között a Namuri Grófság miatt. A békét 1250. május 19-én írták alá. A következő évben, 2521. június 6-án Trazegnies közelében tartott lovagi tornán Vilmos halálos balesetet szenvedett - bár anyja szerint az Avesnes család megbízásából lovagok egy csoportja meggyilkolta.[3][4] A két család közötti háború újraindult, de ekkor már Vilmos öccse, Guy de Dampierre vezette a Dampierre-klánt, mint flamand társgróf.
Családja és leszármazottai
Felesége Brabanti Beatrix (1225 - 1288. november 11.), II. Henrik brabanti herceg és Maria von Hohenstaufen lánya.[5] A házasságból nem született gyermek.
↑A Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana erősíti meg leszármazását, amikor megnevezi "Guillelmo domino de Dampetra [et] Margaretæ" fiait (ebben a sorrendben), mint "Guillelmum Guodnem et Iohannem" és azt is hozzáteszi, hogy "primo mortuo sine liberis in tornramento apud Trasegnies", vagyis az elsőszülött örökös nélkül egy lovagi tornán halt meg Trasegnies-ben. Forrás: Genealogica Comitum Flandriæ Bertiniana, Continuatio Leidensis et Divionensis (Cod. Divion. et Cisterc. addunt), MGH SS IX, p. 308. Idézi: Cawley
↑Bayley, C. C. (1949): The Formation of the German College of Electors in the mid-Thirteenth Century (Toronto), p. 39. Idézi: Cawley
↑Az Annales Blandinienses jegyezte fel 1251-ben "Willelmus comes Flandrie" halálát. Forrás: Annales Blandinienses 1244, MGH SS V, p. 31. Idézi: Cawley
↑Beatrix leszármazását az Oude Kronik van Brabant adja meg, amikor megnevezi "Henricus secundus et quintus dux Brabancie" és első felesége, Maria lányait (ebben a sorrendben), mint "Mechtildim comitissam ..., Mariam comitissam ..., Beatricem lantgraviam Thuringie postea comitissam Flandrie, et Margaretam ...". Forrás: Oude Kronik van Brabant, p. 65. Idézi: Cawley