Klasszikus hottentotta (koikoi) férfi (1899)Hadjáratra készülő hottentották. 1804-es rajzNama törzsi fiú (2012)
A hottentották egy Dél-Afrika nyugati részén élő népcsoport megnevezése volt. Nevüket a gyarmatosító hollandoktól kapták, a nyelvükben levő csettintő hangok miatt. A busmanokkal rokonságot mutatnak, mindkét népcsoport nyelve a koiszan nyelvek közé tartozik. A hottentotta "dadogó"-t jelent, ami arra utalt, hogy érthetetlenül beszélnek. A nép önmagát khoikhoi-nak (koikoi) nevezi. Törzseik közül a legnagyobb csoport a nama.
A busmanokkal együtt a bantuktól jól elkülöníthetők, de míg az előbbiek hagyományosan vadászó és gyűjtögető életmódot folytattak, a hottentották nomád állattenyésztéssel foglalkoztak és a szavannán szarvasmarhát legeltettek.[1]
Fizikai jellemzők
Világosbarna bőrű, alacsony termetű nép, hajuk göndör, a pofacsontjuk oldalt erősen kiáll, álluk hegyes. [2]
A kaffer népek előbbi északi birtokaikról délfelé szorították őket, majd Afrika nyugati partján újból észak felé szorultak, ahol végül a 19. század végén letelepedtek. Számuk a 19. század végén már nem érte el a 100 ezret.[2] A gyarmatosítás során territóriumba szorították őket, ahol jelentős részük kihalt.[3] Napjainkban legnagyobb alcsoportjuk a nama nép. Számuk kb. 200 ezer fő.[4]
Jegyzetek
↑Dieter Haller: Dtv-Atlas Ethnologie, München 2010., p. 167
↑Brenzinger, Matthias (2011) "The twelve modern Khoisan languages." Köln, Rüdiger Köppe Verlag
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Khoikhoi című holland Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Khoikhoi című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
