A Honda RA272 egy korábbi Formula–1-es autó, melyet a Honda épített az 1965-ös szezonra. A csapat még esélyesebb lett a sikerre, amikor a tapasztalt Richie Ginther lett Ronnie Bucknum partnere, és a csapat két autót indított.[1]
Tervezés
Az előző év versenyeinek tapasztalataiból okulva a tél folyamán a Honda mérnökei elszántan dolgoztak az autó továbbfejlesztésén, hogy ellensúlyozzák a négy keréken zajló versenyek tapasztalatainak hiányát. A csapat sikert akart kovácsolni a modern RA271 motor potenciális előnyeiből, hiszen a motor legnagyobb teljesítménye 230 lóerő volt, vagyis több mint tíz százalékkal volt erősebb még a Scuderia Ferrari bivalyerős autóinál is. Az RA272-es egy valódi csoda, egy 1.5 literes, V12-es, 48 szelepes, vízhűtéses motor volt benne, amely 230 LE-t tudott 13.000-es fordulaton.
Szezon
A csapat 1965-ben egy második autót is csatasorba állított, amelyet a már tapasztaltnak mondható, szinten amerikai Richie Ginther kapott meg. Monte-CarlóbanGinther féltengely problémák miatt nem tudott kört teljesíteni, míg Ronnie Bucknum a 33. körben váltóhiba miatt adta fel a versenyt. SpábanGinther a negyedik helyről rajtolva a hatodiknak ért célba és megszerezte a Honda első Formula–11-es pontjait.[2] Csapattársa ismételten a váltó miatt esett ki a versenyből. Franciaországban mindkét pilóta a futam elején gyújtás problémák miatt esett ki.
Silverstone-banRichie Ginther a harmadik helyre kvalifikálta magát. A rajt után rögtön az élre került a Hondával, de a második körre már Clark, Hill és Surtees is elment mellette, végül motorhibával kiesett. Ronnie Bucknum-nak ismét műszaki hiba hátráltatta a versenyét. A gondot a alacsony nyomáson működő befecskendezés jelentette, amely nehezen viselte a hőmérséklet-ingadozást. Ez a szezon során többször okozott problémát a csapatnak.
ZandvoortbanHill érte el a pole-t Clark és Richie Ginther előtt. A rajt után Ginther-Hill-Clark volt az első három sorrendje. Hill a 2. kör, Clark 4. kör végén előzte meg a Ginthert. Amíg Clark egyre növelte előnyét az élen, Ginther folyamatosan esett vissza, előbb Dan Gurney, majd Stewart, végül Hulme is megelőzte, így a hatodik helyen ért célba.[3] Ezzel egy pontot szerzett. Németországban nem vettek részt egyik autóval sem. Monzában mindkét pilóta ismételten a gyújtás miatt esett ki, nem először a szezon során.
AmerikábanRichie Ginther a harmadik helyre kvalifikálta magát. Ez kevésnek bizonyult miután több kör hátrányba ért célba mindkét autója a csapatnak. A szezon és egyben az 1,5 literes motorok érájának utolsó versenyét Mexikóban futották, amely a Honda számára is mérföldkőnek bizonyult. Ginther ismét a harmadik helyre kvalifikálta magát, majd a rajtnál megszerezte a vezetést, majd sikerrel verte vissza az ellenfelek támadásait, és a japán márka számára megszerezte az első futamgyőzelmet.[4] Tovább fokozta az ünnepi hangulatot, hogy Bucknum ötödik lett. A csapat ezzel a konstruktőrök versenyén a 6. lett.
.svg){kind=small}
