Himéra a Szicília északi partján lévő ókori görög városok egyike volt.
Története
A győzelem temploma
Khalkiszi dór kolónia volt, Kr. e. 648 körül canklei és Siracusából elüldözött mülétosziak alapították a sziget északi partvidékén.[1] Himéra a Messina-Fiumetorto vasútvonalon 47 km-re Palermótól keletre fekszik a 2005-ben megszűnt Buonfornello vasútállomásnál, 10 km távolságban Termini Imeresétől a Fiume Grande (Imera Meridionale) folyó és a Fiume Torto folyó közt a Tirrén-tengernél. Az 1 km széles partsáv mögött az északi Himera folyótól nyugatra, mintegy 100 m távolságban meglehetősen meredeken emelkedik a város dombja.[2]
Mülain kívül az egyetlen görög kolónia volt a sziget északi partvidékén.
Kr. e. 480 Himéra nagy éve volt: az Akragaszi Teron által fenyegetett Terillos türannosz kérésére a karthagóiak Himéránál kötöttek ki a keleten támadó Xerxész egyetértésével. Theron szövetkezve Sziracusai Gelonnal megsemmisítő vereséget mért rájuk. Belső harcok 476-ban nagy vérfürdőben végződtek és a polgárság sorait új telepesekkel kellett feltölteni.[3]
A peloponnészoszi háborúban Himéra Sziracusa hű szövetségese volt. Kr. e. 409-ben Himéra áldozatául esett egy nagy karthagói támadásnak és a Kr. e. 480-ban a himérai csatában betöltött szerepét megbosszulva teljesen megsemmisült; akik túlélték a karthágói Thermai Himeraiai kolónia, a mai Termini Imerese telepesei lettek.[4]
A megsemmisülés a város végét jelentette.
Vízköpők a Himera templomából Palermó régészeti múzeumában
További információk
Dieter Mertens: Städte und Bauten der Westgriechen. Von der Kolonisationszeit bis zur Krise um 400 vor Christus. Hirmer Verlag, München 2006, ISBN 3-7774-2755-1.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Himera című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
