| hidrogén-szelenid
|
![]()
A hidrogén-szelenid szerketeti képlete |
A hidrogén-szelenid kalottamodellje
|
| IUPAC-név |
hidrogén-szelenid
|
| Más nevek |
szelán
szelén-hidrid
|
| Kémiai azonosítók
|
| CAS-szám |
7783-07-5
|
| PubChem |
533
|
| ChemSpider |
518
|
| KEGG |
C01528
|
| ChEBI |
16503
|
| RTECS szám |
X1050000
|
|
|
|
|
| InChIKey |
SPVXKVOXSXTJOY-UHFFFAOYSA-N
|
| Kémiai és fizikai tulajdonságok
|
| Kémiai képlet |
H2Se
|
| Moláris tömeg |
80,99 g/mol
|
| Megjelenés |
színtelen gáz
|
| Szag |
torma
|
| Sűrűség |
3,553 g/cm³
|
| Olvadáspont |
-65,73 °C
|
| Forráspont |
-41,25 °C
|
| Oldhatóság (vízben) |
0,70 g/100 ml
|
| Oldhatóság |
oldódik a következő anyagokban: CS2, foszgén
|
| Savasság (pKa) |
3,89
|
| Kristályszerkezet
|
| Molekulaforma |
V alakú
|
| Veszélyek
|
| MSDS |
ICSC 0284
|
| EU osztályozás |
Tűzveszélyes (F+)
Toxikus (T)
Környezetre veszélyes (N)
|
| EU Index |
034-002-00-8
|
| NFPA 704 |
|
| R mondatok |
R23/25, R33, R50/53
|
| S mondatok |
(S1/2), S20/21, S28, S45, S60, S61
|
| Lobbanáspont |
gyúlékony gáz
|
| Rokon vegyületek
|
| Azonos kation |
H2O
H2S
H2Te
H2Po
|
| Azonos anion |
Na2Se
Ag2Se
|
| Rokon vegyületek |
arzin
|
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.
|
A hidrogén-szelenid szervetlen vegyület, képlete H2Se, a legegyszerűbb (és az egyetlen észlelt) szelén-hidrid. Standard körülmények között színtelen, gyúlékony gáz. A szelénvegyületek közül a legmérgezőbb,[1] egészségügyi határértéke (8 órás átlag) az USA-ban 0,05 ppm,[2][3] az EU-ban a foglalkozási expozíciós határértéke (OEL) nyolc órás idővel súlyozott átlaga (TWA) legfeljebb 0,02 ppm lehet.[4] Erősen irritáló szaga kis koncentrációban rothadt tormára, nagyobb töménységben záptojásra emlékeztet.
Szerkezete és tulajdonságai
A H−Se−H kötésszög 91 fokos, így molekulája V alakú. E szerkezettel összhangban három IR aktív rezgési sávja van: 2358, 2345 és 1034 cm−1.
Tulajdonságai a H2S-hez hasonlóak, bár savasabb nála: első pKa = 3,89, második pKa = 11,0 (25 °C-on). Vízben oldódik.
Szintézise
Az iparban elemi szelén és hidrogén egyesítésével állítják elő 300 °C felett.[5] Laboratóriumban Al2Se3 és víz reakciójával állítják elő, ebben a reakcióban a hidrogén-szelenid mellett alumínium-hidroxid keletkezik. Hasonló reakció a FeSe savas hidrolízise.[6]
- Al2Se3 + 6 H2O ⇌ 2 Al(OH)3 + 3 H2Se
Több más, vizes oldatban in situ történő előállítási módszere is ismert bór-hidrid, Marsh-próba vagy Devarda-féle ötvözet felhasználásával. A Sonoda-eljárásban víz, CO és szelén reakciójával állítják elő trietil-amin jelenlétében.[7] Gázpalackokban hozzák kereskedelmi forgalomba.
Reakciói
A hidrogén-szelenid és vízben oldott kén-dioxid reakciójakor víz, szelén és kén keletkezik:
- 2 H2Se + SO2 ⇌ 2 H2O + Se + S
Bomlását felhasználják nagy tisztaságú szelénfém előállítására.
Felhasználási lehetőségei
Gyakran használják szeléntartalmú vegyületek szintézisénél. Az alábbi példa szelenokarbamid előállítása ciánamidból:[8]
A H2Se gázt félvezetők gyártásánál szelénnel történő dópolásra használják .
Veszélyei
A hidrogén-szelenid a legmérgezőbb szelénvegyület,[1] sokkal mérgezőbb, mint a hidrogén-szulfid. Egészségügyi határértéke 0,05 ppm. 0,3 ppm felett irritáló hatású, ami a fő jele annak, hogy az ember hidrogén-szelenidnek van kitéve. 1,5 ppm-nél az irritáció már elviselhetetlen.[3] Nagyobb koncentrációnak való – akár egy percnél rövidebb ideig tartó – kitettség esetén megtámadja a szemet és a nyálkahártyákat, ami megfázásszerű tüneteket okoz néhány nappal később. Németországban a víz hidrogén-szelenid tartalma maximum 0,008 mg/l, az USA-ban az EPA ajánlása szerint maximum 0,01 mg/l lehet.[5][9]
Bár nagyon mérgező, haláleset nem köthető hozzá. Valószínűsítik, hogy ennek oka az, hogy a gáz hajlamos vörös szelénné oxidálódni a nyálkahártyákban, az elemi szelén pedig a szelenideknél jóval kevésbé mérgező.[2]
Hivatkozások
- ↑ a b http://www.epa.gov/ttnatw01/hlthef/selenium.html, US Environmental Protection Agency, Air Toxins website
- ↑ a b http://www.cdc.gov/niosh/idlh/7783075.html, Documentation of Immediately Dangerous to Life or Health Concentrations: Hydrogen Selenide, The National Institute for Occupational Safety and Health
- ↑ a b http://www.cdc.gov/niosh/docs/81-123/pdfs/0336.pdf Occupational Health Guideline for Hydrogen Selenide, The National Institute for Occupational Safety and Health, 1978
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 28.)
- ↑ a b Bernd E. Langner "Selenium and Selenium Compounds" in Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry, 2005, Wiley-VCH, Weinheim. doi:10.1002/14356007.a23_525.
- ↑ Féher, F. In "Handbook of Preparative Inorganic Chemistry"; Brauer, E., Ed.; Academic: New York, 1963; 1, p 418.
- ↑ Sonoda, N.; Kondo K.; Nagano, K.; Kambe, N.; Morimoto, F. Angewandte Chemie, International Edition English 1980, vol. 19, page 308
- ↑ V.I. Cohen "A Convenient Synthesis of Mono-, N,N′-Di-, and Trisubstituted Selenoureas from Methyl Carbamimidothioates (S-Methylpseudothioureas)" Synthesis, 1980, 60-3 (1980).
- ↑ http://www.osha.gov/dts/chemicalsampling/data/CH_246700.html Archiválva 2012. május 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, OSHA GENERAL INDUSTRY PEL: 0.05 ppm, 0.2 mg/m3 ,OSHA CONSTRUCTION INDUSTRY PEL: 0.05 ppm, 0.2 mg/m3 TWA
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hydrogen selenide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
