Hegedüs (Hirschl) Andor kereskedelmi utazó és Sonnenfeld Dóra gyermekeként született Budapesten, de szülővárosának mindig is Nagyváradot tartotta.[3] Apai nagyszülei Hirschl Bernát és Schönberger Jetta, anyai nagyszülei Sonnenfeld Dávid és Goldziher Szidónia (1864–1918)[4] voltak. Gimnáziumi tanulmányait a Markó utca állami főgimnáziumban végezte. 1935-ben jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol történelemből és irodalomból is lediplomázott. 1936–1940 között ügyvédjelölt volt.
Jó barátságban állt Kosztolányi Dezsővel, Kassák Lajossal, Hóman Bálinttal, Lukács Györggyel. Elsősorban kultúrtörténeti regényeket, drámákat írt. "Hargitai Gábor" fedőnéven a kommunista állambiztonságnak dolgozott, aktívan jelentett a londoni magyar emigrációról, Ignotus Pálról, Faludy Györgyről és Szász Béláról. 1964-től a BM III/III Főcsoportfőnökség foglalkoztatta.
Magánélete
1946–1982 között Balog Zsuzsanna volt a felesége. 1983-tól Semmelweis Margit volt a párja.
Művei
Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n. Budapest, 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
A mámor zendülői. Regény; Dante, Budapest, 1937
Olaszország születése; Linea, Budapest, 1943
Bálványrombolók; Urbányi Ny., Budapest, 1944 (Anonymus regénytár)
A magántulajdon lázadása / Két isten árnyékában; Anonymus, Budapest, 1945
A Szovjetunió és a vallás; Dante, Budapest, 1945 (Dante új könyvtár)
Az emberi méltóság. Bevezetés az erkölcstanba; Anonymus, Budapest, 1945
Budai Nagy Antal; Szikra, Budapest, 1946 (Szabad Föld könyvtára)
Polgár Szilárd. Tanúvallomás a tegnap alkonyáról; ill. Győry Miklós; Anonymus, Budapest, 1946
Szent István, az országépítő; Szikra, Budapest, 1946 (Szabad Föld könyvtára)
Az oceán vándora. Mikluho-Maklaj életrajz-regénye; Franklin, Budapest, 1946
A polgári irodalom stílusirányai; Parnasszus, Budapest, 1947 (Parnasszus könyvtár)
Az istentelen Kulin bán. Történelmi regény; Dante, Budapest, 1947
Bevezetés a magyar társadalomtörténetbe; Stúdió, Budapest, 1947
Mátyás király; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld téli esték könyvei)
Orosz könyvek között; Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1947 (Új magyar ismeretterjesztő könyvtár)
II. Rákóczi Ferenc; Szikra, Budapest, 1947 (Szabad Föld könyvtára)
Negyvennyolcas kalendárium. 1848–1948; összeáll. Hunyadyné Balázs Éva, Hegedüs Géza; Székesfővárosi Irodalmi Intézet, Budapest, 1947
A kalmár és a forradalom. Verses vígjáték; Kultúra, Budapest, 1948 (Új magyar könyvtár)
A véres csillag; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Jó könyvek)
Magyar irodalom; Szakszervezeti Tanács Oktatási Osztálya, Budapest, 1948
Hunyadi János; Szikra, Budapest, 1948 (Szabad Föld téli esték könyvei)
Magyar romantika; Budapest Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Új könyvtár)
Társadalomtörténet; MEFESZ soksz., Budapest, 1949 (Pedagógiai Főiskola előadásainak jegyzetei)
A mindentudás városa. Történelmi regény; Dante, Budapest, 1949
Az ember hídat épít; Athenaeum, Budapest, 1950
Az erdőntúli veszedelem; Athenaeum, Budapest, 1950
Irodalmunk harca a nemzeti függetlenségért; Irodalomtörténeti Társaság, Budapest, 1951 (Vezérfonal városi előadók számára)
Kievi küldetés; Ifjúsági, Budapest, 1951 (Fiatalok könyvtára)
Megkondulnak a harangok. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1951
Zálogba tett város. Elbeszélés; Szépirodalmi, Budapest, 1951
Zálogosdi bécsi módra (elbeszélés, 1951)
A szovjet irodalom a nagy honvédő háború után; Művelt Nép, Budapest, 1952 (Vezérfonal városi előadók számára)
Hajnal a tárnák fölött; Ifjúsági, Budapest, 1952
Sztálinváros. Kifestőkönyv. Szecskó Tamás rajzai; Ifjúsági, Budapest, 1952
Az aranypecsét. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1953
A fekete ember históriája; Ifjúsági, Budapest, 1953
Csiky Gergely; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Nagy magyar írók)
Útvesztő. Regény; Ifjúsági, Budapest, 1954
Mátyás király Debrecenben. Történelmi játék; Művelt Nép, Budapest, 1954 (Népszerű drámák)
A sötétség utolsó órái. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1955
Az írástudó. Történelmi regény, 1-2.; Szépirodalmi, Budapest, 1956
Bojár Bálint. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1957
A milétoszi hajós. Regény; Móra, Budapest, 1957
Szatírák könyve. Fabulák, humoreszkek, epigrammák; ill. Hegedüs István; Szépirodalmi, Budapest, 1957
A Kálmánszeghyek. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1958
A hadvezér. Stromfeld Aurél életéről; Móra, Budapest, 1958
Előszó a hőskölteményhez. Vergilius ifjúsága; ill. Szlovák György; Móra, Budapest, 1958
Régi istenek; Szépirodalmi, Budapest, 1959
A pengő boszorkánytánca. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1959
Az írnok és a fáraó. Regény; ill. Csillag Vera; Móra, Budapest, 1960
Szerelem a fűzfák alatt / Sakuntala gyűrűje. Verses mesejátékok. Kínai és ind mondák alapján; ill. Kondor Lajos; Magyar Helikon, Budapest, 1960
Az idők mélyén. Hangjáték-tetralógia; Magvető, Budapest, 1961
Összhang és zűrzavar. Versek; Szépirodalmi, Budapest, 1962
Párhuzamos életrajzok / Két év nagy idő. Elbeszélés / Aszály; Szépirodalmi, Budapest, 1962
Szent Szilveszter éjszakája; Magvető, Budapest, 1963
Vasbordájú szentek. Regényes korrajz Oliver Cromwellről és az angol forradalomról; Móra, Budapest, 1963 (Nagy emberek élete)
Az életművész hagyatéka. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1964
Az isten és a részegek; utószó Fenyő István; Szépirodalmi, Budapest, 1965 (Olcsó könyvtár)
Az állam én vagyok. Regény/ Dermesztő hidegben. Novella; Szépirodalmi, Budapest, 1965
Régi szép idők (dráma, 1966)
A néző művészete, avagy Röpke beszélgetés a színházba járás élményéről; Színháztudományi Intézet, Budapest, 1966 (Százezrek színháza)
Földönjáró csillagok. Drámai jellemrajzok; Szépirodalmi, Budapest, 1966
Thézeusz. Verses drámák; ill. Hincz Gyula; Magvető, Budapest, 1967
Akit vörös grófnak neveztek. Károlyi Mihály élete; Móra, Budapest, 1967 (Nagy emberek élete)
A végzet sógora; Szépirodalmi, Budapest, 1967
Kulcsra zárt szobában. Életrajzi regény; Corvina, Budapest, 1969 (Muraközy Jánosról)
Kettesben a tragédiával. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1969
A leghuszárabb huszár / Zálogosdi bécsi módra. Történelmi regények; Móra, Budapest, 1969 (Hadik András élete)
Az a májusi riadó. Hősköltemény prózában; Zrínyi, Budapest, 1969
Anyagi büntetőjog az árpádházi királyok korában; s.n., Budapest, 1935 (Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából)
A magyar dramaturgia haladó hagyományai; összeáll. Csillag Ilona, Hegedüs Géza, bev. Háy Gyula; Művelt Nép, Budapest, 1953
A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; Móra, Budapest, 1959
A görög színháztól a szovjet színházig: az európai színjátszás rövid története (1960)
Byron; Gondolat, Budapest, 1961 (Irodalomtörténeti kiskönyvtár)
Idegen mezőkön. Válogatott műfordítások; Európa, Budapest, 1961
Hegedüs Géza–Kónya Judit: A magyar dráma útja; Gondolat, Budapest, 1964
Filla István–Hegedűs Géza: Történelem. Az ált. isk. 5. oszt. számára; Tankönyvkiadó, Budapest, 1964
Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; képvál. Cz. Wilhelmb Gizella; Móra, Budapest, 1965 (Képes történelem)
A színfalak között; szerk. Hegedüs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán, Staud Géza; Minerva, Budapest, 1967 (Minerva zsebkönyvek)
A kentaur és az angyal. Esszék a világirodalom, a dramaturgia és az esztétika köréből; Szépirodalmi, Budapest, 1968
Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kecskeének, azaz Két és fél évezred drámatörténete; Gondolat, Budapest, 1969
A magyar irodalom arcképcsarnoka. Irodalmi portrék száz magyar íróról; Móra, Budapest, 1976
Évezredek szépprózája. Az európai széppróza klasszikusai; Móra, Budapest, 1976
G. B. Shaw világa; Európa, Budapest, 1970 (Írók világa)
Heltai Jenő alkotásai és vallomásai tükrében; Szépirodalmi, Budapest, 1971 (Arcok és vallomások)
Hegedüs Géza–Kónya Judit: Kalandozás a dramaturgia világában; Gondolat, Budapest, 1973
Filla István–Hegedűs Géza: Történelem; 11. jav. kiad.; Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
A költői mesterség. Bevezetés a magyar verstanba; 2. átdolg. kiad.; Móra, Budapest, 1978
Az olvasás gyönyörűsége. Beszélgetések könyvekről, irodalomról, költészetről; Móra, Budapest, 1978
Arcképvázlatok. Száz magyar író; Móra, Budapest, 1980
Kalliopé bűvöletében, avagy Az európai verses epika évezredei; Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988 (Az én világom)
Tudniillik tudni illik. Száz fogalomról röviden; Göncöl, Budapest, 1991
Szent László és városa, 1192–1992; tan. Kolba Judit, Alexandru Săşianu, fotó Hapák József, előszó Tempfli József, Tőkés László, szöveg Ady Endre, Hegedüs Géza, Nagy Endre; Officina Nova, Budapest, 1992
Az európai gondolkodás évezredei; Trezor, Budapest, 1992
A magyar irodalom arcképcsarnoka, 1-2.; bőv. kiad.; Trezor, Budapest, 1992
A szépirodalom műfajai; Trezor, Budapest, 1993
Világirodalmi arcképcsarnok, 1-2.; Trezor, Budapest, 1994
Aktuális Aiszkhülosz. Aiszkhülosz két világa avagy A drámatörténet kezdete; Trezor, Budapest, 1995
Korona és kard. Magyarország a XI-XIII. században; 4. felújított kiad; Móra, Budapest, 1995 (Képes történelem)
Magyar századok. A magyarság és a magyar kultúra története a honfoglalástól napjainkig; Trezor, Budapest, 1996
Hegedűs Géza–Kónya Judit: Kecskeének. Két és fél évezred drámatörténete; 2. átdolg., jav. kiad.; Új Mandátum, Budapest, 1999
