A Debreceni Református Kollégium tanárának, az „ördöngös” hírében állt idősebb Hatvani István professzornak és Csatári Máriának fia. 1780-től Debrecenben tanult, később Bihar megye allevéltárnoka, majd tiszteletbeli jegyzője lett. Apja halálakor (1786. november) külföldi tanulmányúton volt. 1805-ben a bécsi pápai nunciussal folytatott levelezést a három keresztény vallás egyesítése tárgyában; sőt a római pápához is írt és kérte ingadozó lelkének jó útra térítését. 1807. április 21-én Nagyváradon beiktatták az ottani iskolák főigazgatójának, április 30-án pedig áttért a katolikus vallásra és az ottani iskolák igazgatója lett. Bihar és Szabolcs megyének táblabírája is volt.
Az induló magyar hivatásos színjátszás számára németből több színdarabot magyarított és jelentetett meg (1790, 1793). A Holberg-átdolgozásban Benjamin házaló az üzletért élő-haló zsidó kereskedő tipikus alakja, egyike a magyar színműirodalom legkoraibb zsidó alakjainak.
Munkái
Klementina avagy a testamentom. Egy öt felvonásokba levő dráma. Pest, 1790. (Gebler után németből.)
Theatrumra alkalmaztatott s válogatva öszve-szedetett munkák. Pest, 1793. (Holberg után: Az arabiai por, vígjáték; Hunnius után: A siketnéma, vígjáték.)
Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929]. 213. old.
További információk
Danielik József: Magyar írók. Életrajz-gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, Szent István Társulat, 1858.
